Ha utólagos hőszigetelés mellett döntünk, biztosan elérkezik a pillanat, amikor meg kell határozni a szigetelendő felület pontos méretét és az adott felületre szükséges alapanyag mennyiségét. A négyzetméter számítás matematikai szempontból nem bonyolult, de vannak apróságok, amiket ha kihagyunk a számításból, kellemetlen meglepetésben lesz részünk. Írásunkban sorba vesszük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és egy kalkulátort is mutatunk, ami megkönnyíti a munkánkat.

Négyszög területe: T = a x b

 

Négyzetméter számítás: mikor van erre szükség?

Négyzetméter számításra építkezéseknél, kőműves munkáknál, gipszkartonozásnál, utólagos szigetelések kialakításánál is szükségünk lehet. Az esetek többségében a felületek területének meghatározása egyszerű, de gyakran lehetnek trükkös problémák is. Jelen írásunkban is egy ilyen esetet vizsgálunk meg, megnézzük, hogyan végezzük el a négyzetméter számításokat akkor, ha utólagos külső hőszigetelést szeretnénk épületünk homlokzatára helyezni.

A négyzetméter számítás családi ház felújítása esetén elengedhetetlen


Négyzetméter számítás: mire kell figyelni? 

Kezdjük a matek részével, várhatóan a négyszög és a háromszög terület számítására lehet szükségünk.

Egy négyszög méretét éleinek szorzatával tudunk kiszámolni. Tehát egy terület, aminek egyik oldala 2 méter, a másik oldala 3 méter, annak területe 2 x 3 = 6 négyzetméter lesz. A háromszög területet bármely oldalának és az adott oldalhoz tartozó magasságnak a szorzatának a fele. Ha a magasságot nem tudjuk jól lemérni, akkor a háromszög élhosszaiból is kiszámítható a háromszög területe, igaz nem túl egyszerűen. Adjuk össze az összes élhosszt, majd osszuk el kettővel. Az így kapott számot szorozzuk meg ugyanezen szám és minden él különbségével, majd az eredményből vonjunk gyököt.
 

Legfontosabb négyzetméter számítások:

Négyszög területe: T = a x b

Háromszög területe: T = (a x ma) x 0,5

vagy

Háromszög területe: s = (a + b + c) x 0,5; T = √(s x (s-a) x (s-b) x (s-c))


Négyzetméter számítás: hogyan számítsuk ki egy falfelület területét? 

A falfelületek többsége négyszög alakú, amit gyakran háromszög alakú terület egészít ki. A teljes falfelületet meg kell próbálnunk egyszerűen számítható geometriai alakokra bontani, majd az így megkapott eredményeket összeadva kapjuk meg a teljes falfelület méretét. Első lépésben ne törődjünk az ablakokkal és ajtókkal, csak bruttó négyzetmétert számoljunk, ehhez általában a falfelület éleit kell lemérnünk.

A nettó falfelület területét úgy kapjuk meg, ha abból kivonjuk a nyílászárók területét. Azokat mérjük le külön, majd a fent kapott négyzetméter számítás eredményből vonjuk ki. Érdemes még két mérést elvégeznünk – az építőanyag négyzetméter számításánál fogjuk látni miért – mielőtt továbblépnénk. Mérjük le a lábazat területét, mivel az várhatóan másfajta szigetelőanyagot fog kapni. Ha nincs egyértelmű lábazat, akkor a földfelszíntől nagyjából 60 cm-es sávot érdemes annak tekinteni. Ezen felül nézzük meg hogyan helyezkednek el nyílászáróink: az esetek többségében egy kisebb mélyedésben. Jellemzően a homlokzat felszíne és az ablak között egy nagyjából 10 cm-es felület, ami miatt az ablak maga nem közvetlenül a homlokzaton található, hanem egy mélyedésben. Mindenképpen mérjük meg ennek mélységét.

Nagyon hasonló logikával járhatunk el, ha a szigetelést a tetőn vagy a födémen kívánjuk elvégezni. Ebben az esetben a feljárók, oszlopok, kémények területét kell utólagosan kivonnunk a bruttó területből.


Négyzetméter számítás: hogyan számoljuk ki, mennyi építőanyagra van szükség? 

Homlokzati szigetelés esetén jellemzően három fajta szigetelőanyagra lesz szükségünk. A homlokzati szigetelés lapjaira (EPS lap, grafitos szigetelés, kőzetgyapot), a lábazati szigetelésre (XPS lap) és egy vékonyabb szigetelésre a kávák körül (szintén jellemzően XPS lap). Szükségünk lesz még ragasztóra, dübelekre, élvédőkre, lábazati indítóprofilra, párkányokra, üvegszövet hálóra, alapozóra és vakolatra. Nézzük akkor ezeket sorban.

A homlokzati szigetelőanyag mennyiségét megkaptuk a nettó négyzetméter számítás eredményeként. Érdemes erre rászámítani további 3-5%-ot, egyrészt a hulladék miatt, másrészt, a szigetelőanyag vastagsága miatt nőni fog a felület: a sarkoknak fedésbe kell kerülniük, így minden élnél az egyik szigetelőanyagból pont annyival több fog kelleni, mint a szigetelőanyag vastagsága és a szigetelt terület magasságának szorzata. Ez egy átlagos kocka háznál 15 cm-es szigetelőanyagnál durván 1 m² különbséget jelent. Hasonló módon járjunk el a lábazati szigetelőanyag esetében is.
 

Négyzetméter számítás esetén mindig számolni kell a szigetelőanyag vágási hulladékával.


Említettük, hogy szükség lesz egy vékonyabb XPS szigetelőlapra is. Ezeket használjuk az ablakok és ajtók mélyedéseinek szigetelésére. A korábban lemért mélységhez adjuk hozzá a választott szigetelőanyag vastagságát. Minden nyílászárónál ezt a mélységet szorozzuk meg a nyílászáró magasságával, majd ezt az összeget vegyük nyílászárónként kétszer és egyszer szorozzuk meg a nyílászáró szélességével. Utóbbit elég egyszer vennünk, mert vagy ajtóról lesz szó, vagy az ablak alsó szélénél párkányt fogunk használni.

A ragasztó esetében számoljunk 5-7 kg/m² anyaggal. A gyári ajánlás 5 kg/m², de jellemzően ennél több szükséges, hogy a szélnek jobban kitett helyeken is biztos legyen a tapadás. Üvegszövet hálóból általában 10%-kal több kell, mint amennyi szigetelőanyagot vásároltunk, mert átfedéssel kell dolgozni. 5 db dübel/m² várhatóan elég lesz. Az élvédők száma kiszámítható az épület sarkainak és az ablakkeretek sarkainak hosszából – ezeket már mind lemértük. Az indítóprofilból a ház kerületével azonos hosszúságú szükséges. Az alapozó és a vakolat nehéz kérdés, mert elsősorban függ a mester munkavégzésétől. Érdemes a gyártó által megadott mennyiségekre rászámolni 5%-ot.

A vakolat esetében azt is gondoljuk végig, van-e olyan felület, amit hasonló módon vakolnánk, de nem szigetelnénk: lépcső lábazat, kerítés oszlop, kémény stb.


Mire kell figyelni a szigetelőanyag mennyiségének meghatározása során? 

Ha a magastetőn a szarufák közötti szigetelést kívánjuk elvégezni, a szigetelőanyag kiszerelése jelentősen változtathatja a számolást. Léteznek háromszög alakú, így a sarkok levágásával hézagmentesen szarufák közé szorítható szigetelések és a hagyományos tekercsek kiszerelésű üveggyapot is, amiket méretre kell alakítani és rögzíteni. Fontos az is, hogy van-e és ha igen milyen fólia a cserépfedés alatt. Páraáteresztő fólia felrakása ajánlott, de ha párazáró fólia található ott, akkor kell egy hézagot hagyni a szigetelés és a fólia között.

A fent kiszámolt mennyiségek jó közelítést adnak. Érdemes minden munkavégzésnél a legnagyobb felület felől haladni a legkisebb felé, így ha az anyag nem elég, akkor még van esély pótolni a készleteket. Bizonyos esetekben a konkrét számok némi belátást is igényelnek.

A dübelek általában nagyobb kiszerelésben kaphatóak, az üvegszövet háló pedig 50 m²-es tekercsben. A dübelek minőségén nem érdemes spórolni, de ha százas csomagban van a választott típus és a fenti számítással kijön, hogy 101 db kell, nem feltétlenül szükséges új csomagot venni. Ugyanez az üvegszövet hálónál is, ahol lehet 8% átfedéssel is dolgozni nem csak 10%-kal, ha éppen az jönne ki, hogy a számított mennyiség 150,6 m². Ne termeljünk felesleges szemetet, de arra is figyeljünk, ne apró spóroláson múljon a szigetelés hatékonysága és időtállósága.


Kalkulátor a négyzetméter számításhoz 

Ahhoz, hogy a végső árról pontosabb képet kapjunk használhatunk online kalkulátorokat. Ehhez szükségünk lesz a fenti módon elvégzett négyzetméter számítás eredményére, a kívánt szigetelőanyag típusára, vastagságára és a fedőstruktúra típusára.