Tetőszigetelés alatt több dolgot is érthetünk. Először is a tető legfontosabb feladata az épület lezárása, védelme az időjárás viszontagságaitól. Ahhoz, hogy ezt maradéktalanul teljesítse vízszigetelésének kell tökéletesnek lennie. Ugyanakkor hőszigetelés szempontjából is kimagasló a tető funkciója, hiszen a meleg felfelé áramlik, így a szigeteletlen tetőn keresztül sok hő távozik. Hogyan lehet megoldani a tetőszigetelést magastetők esetében, mit tehetünk, ha be van építve a tetőtér és mit, ha nincsen – ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

Tetőszigetelés: miért van komoly szerepe az épület energetikai egyensúlyában?

A víz elleni tetőszigetelés fontosságát nem szükséges hangsúlyozni, jól karbantartott magastetők esetében ez nem is szabad, hogy kérdés legyen. A hőszigetelés már más kérdés.
 

A fűtött épületekben keletkező hő harmada is távozhat a tető irányába. A magas arány elsősorban annak tudható be, hogy a meleg levegő felfelé áramlik, így egyáltalán nem mellékes, hogy hideg vagy hőszigetelt fallal kerül-e kapcsolatba. A tetőszigeteléssel jelentősen növelhető épületünk energiahatékonysága, ami a fűtési és hűtési költségekben is megmutatkozik.

 

Az épületek hőveszteségének negyedét, nem ritkán akár a harmadát a tető nem megfelelő hőszigetelése okozza, ezért a tetők hőszigetelése rendkívüli fontosságú az energiahatékonyság szempontjából



A falak hőszigeteléséhez képest a tetőszigetelés egy jelentős különbséget mutat: a lapostetők kivételével a szigetelőréteget az épületen belül kell elhelyezni. A tetőszigetelés tehát döntően beltéri munka lesz, ami a padlástérből vesz el területet, míg az épület külső megjelenését nem érinti. A lapostetők szigetelése jelentősen különbözik a magastetőkétől, így ezzel a kérdéssel külön bejegyzésben foglalkozunk, itt a továbbiakban a magastetők problémáit vesszük sorra.


Milyen hibái lehetnek a tetőszigetelésnek? Mikor érdemes elvégezni a szigetelést?

A tetőszigetelés hibái a nem megfelelő tervezésre, a szakértelem hiányára vagy a kivitelezés hibáira vezethetők vissza. Gyakori hiba, hogy nem a teljes, csak a legkönnyebben, leggyorsabban megoldható területek szigetelésére kerül sor. Ez nem oldja meg a problémát és hőhidakat is képez. Szintén gyakori hiba a nem megfelelő szigetelőanyag választása, illetve azok nem megfelelő használata. Ez jellemzően kedvezőtlen páraelvezetést okoz, ami lecsapódásokat, nedvesedéseket okoz.
 

Az egyébként valóban hőszigetelő hatással rendelkező purhab a tetőszigetelés során sem csodaszer, amivel egyszerűen lehet kezelni a más módszerekkel nehezebb területeket. A purhab használata a szarufák és a tetőlécek környékén több okból is problémás. Egyrészt javíthatatlan, bármilyen későbbi átalakítás, javítás (például villanyvezeték csere) esetén problémát okoz. Nedvesség hatására elporlad, hőszigetelő hatása csökken, de párazáró, így a fa rothadását okozhatja.
 

Jellemző hiba, hogy a nem lépésálló födém szigetelésére – mert strapabírónak tűnik – rálépünk. A legtöbb szigetelőanyag egy-egy véletlen terhelést elvisel, de folyamatos vagy visszatérő igénybevételt nem.

 

A födém szigetelésének leggazdaságosabb formája a nem járható szigetelés. Amennyiben nem lépésálló szigetelőanyagot használunk, úgy a padlásteret, mint tárolásra alkalmas teret, elveszítjük, hiszen ezek a szigetelések egyáltalán nem terhelhetők


A tetőszigetelésnek számtalan apróbb fortélya van, amit nem fog tudni egy blogbejegyzés bölcsessége sem pótolni, a képzett, komoly tapasztalattal rendelkező mesterek véleményére érdemes adni, még ha az át is alakítja előzetes, könnyűnek ható terveinket. A tetőszigetelés során bizony elképzelhető, hogy bontásra vagy ácsmunkára is szükség lehet ahhoz, hogy valóban jó eredményt érhessünk el.



 


Tetőszigetelés: milyen megoldások vannak? Hogyan válasszunk közülük?

A legfontosabb alapszabály: mindig a fűtött területet határoló felületet kell szigetelni. Ha a tetőtér be van építve, akkor a ferde tetősíkot kell szigetelnünk, ha nincs beépítve, akkor a padlásfödémet. Akár a magastető alatt alakítjuk ki közvetlenül a hőszigetelő réteget, akár a födémen, több megoldás is elképzelhető, mindegyiknek megvannak az előnyei és természetesen hátrányai is.
 

A tetőszigeteléssel együtt ki kell alakítani a lakás megfelelő szellőző rendszerét is, ennek hiányában a lakásban keletkező nedvesség az egyre tökéletesebb szigetelés miatt a lakáson belül is kicsapódhat.
 

A padlásfödém szigetelése

A nem járható padlásfödém szigetelés olyan tetőtér esetében ajánlott, amit nem használunk. A nem használunk, itt nem azt jelenti, hogy nincs beépítve, hanem azt, hogy tárolási funkcióval sem rendelkezik, üres. A nem lépésálló szigetelésre nem lehet pakolni. Ennek a megoldásnak természetesen az az előnye a járható padlásfödém kialakításával szemben, hogy olcsóbb.
 

A szigetelőanyag típusától függően 20-30 cm vastagságban érdemes kialakítani a tetőszigetelést. A szigetelés alsó, fűtött fallal érintkező részére párazáró, míg a tetőtér felé páraáteresztő fóliát szükséges helyezni. A szigetelőanyagot két rétegben szükséges elhelyezni, úgy, hogy a rétegek kötésben legyenek – azaz az illesztések a két rétegnél máshova essenek. Az ilyen tetőszigetelésre leginkább alkalmas anyagok a kőzetgyapot vagy az üveggyapot.
 

Mikor szükséges járható padlásfödém kialakítása?

A járható padlásfödém kialakítása akkor szükséges, ha használjuk a padlásteret. Két lehetőség áll ilyenkor előttünk. Az egyik, hogy a fent leírt módon elkészített szigetelőréteg fölé kialakítunk egy járható felületet OSB lapokból vagy deszkákból, vagy elve olyan szigetelést használunk, ami lépésálló. Léteznek olyan lépésálló hungarocell lapok, amiknek egyik felülete faforgács lappal van borítva. Ezen lapok szakszerű rögzítés után önmagukban járható felületet alkotnak.
 

A SZIGATECH HARD járható padlás szigetelő lap alkalmazásával a padlásterünk megfelelő hőszigetelés után is használható, járható és pakolható lesz, így nem veszítjük el a hasznos padlásteret




 

Szarufák közötti szigetelés

Ha a tetőtér beépített, akkor a magastető ferde síkja mentén kell szigetelnünk. A megfelelő hőszigetelő hatás elérése érdekében 20-30 cm vastag ásványgyapot szigetelőanyagra van szükségünk, miközben a legtöbb szarufa ennél jelentősen vékonyabb. Ez azt jelenti, hogy pusztán a szarufák közötti területet nem elég kitöltenünk a szigeteléssel, azt ki kell egészítenünk egy vékonyabb darabbal a szarufák alatt.
 

A szarufák között elhelyezett ásványgyapot hőszigeteléssel is sokat javíthatunk a tető szigetelésén, da a tökéletes megoldás az, ha a szarufák alá is kerül hőszigetelő anyag, mivel a szarufák gyengébb hőszigetelő tulajdonsága miatt egyébként hőhidak keletkeznek


Ennek a szigetelésnek az előnye, hogy utólag is kialakítható, míg hátránya, hogy a lakótérből vesz el helyet. További probléma forrása lehet, hogy a szarufák hőszigetelő hatása jóval kevesebb, mint a szigetelőanyagé, így akár hőhidak is kialakulhatnak az egyenetlen hőszigetelés miatt. Elméletben a szarufák alatt is kiépíthető a teljes szigetelés, de ez olyan sok teret foglal el, ami miatt szinte soha nem alkalmazzák.
 

A tetőtér szigetelése a szarufák felett

Műszakilag a legjobb megoldás a szarufák felett kiépíteni a tetőszigetelést. Ilyenkor speciális szigetelőanyagot kell választani, ami a tető terhét is viselni tudja. Ez jellemzően kőzetgyapot tábla vagy grafitos hungarocell lemez lehet. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy teljesen hőhídmentes szerkezetet hozunk létre, ami nem csökkenti a lakótér méretét, hátránya, hogy alapanyagai és kiépítése is jóval költségesebb.
 

Borított fafödém szigetelése

A borított fafödém régi épületeknél fordul elő. A födém jellegzetessége, hogy a gerendázat alsó és felső részéhez, a gerendákra merőlegesen deszkákat erősítenek. Ilyen módon a két deszkaréteg között hézag, rés keletkezik. Az ilyen tetők szigetelésére a legalkalmasabb a fújható üveggyapot, amit a két deszkaréteg közé kell fújni.
 

A borított fafödém esetében ugyanakkor meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy teljesen tökéletes megoldás nincs. Ha a fent említett technológiát alkalmazzuk, akkor számolnunk kell azzal, hogy a gerendák és az üveggyapot hőszigetelő képessége eltérő, így a szigetelés nem lesz teljes. Ha a födém tetejére helyezünk szigetelőanyagot, akkor a gerendázat üregei télen könnyen visszahűlnek, míg nyáron felmelegednek.

 

Milyen előnyei vannak a megfelelő tetőszigetelésnek?

Minden hőszigetelés célja, hogy a fallal elválasztott légtömegek között minél kisebb hőátadás történhessen. Ezt elsősorban a téli időszakban a meleg épületen belül tartásánál szoktuk leginkább érzékelni, de a hőszigetelés nyáron is működik, amikor a kinti meleget kell távol tartani a lakás belsejétől. A tetőszigetelésnek valóban télen kiemelt szerepe van, hiszen a meleg levegő felfelé áramlik, így a plafonon keresztül tudna legkönnyebben hideg fallal érintkezni.

A hőcsere megakadályozásával és lassításával növekszik épületünk energiahatékonysága, azaz kevesebb energiát kell fűtésre és hűtésre fordítanunk. A jelenlegi energiaárak mellett ez a hatékonyság nem csak környezettudatosság szempontjából fontos, de kiadásainkat is jelentősen csökkenti. Az épület aktuális használati komfortjának növelésén túl a hőszigetelés egyértelműen értéknövelő beruházás, amit az épület ingatlanpiaci árában is megmutatkozik.

 

Mik a tetőszigetelés lépései?

A tetőszigetelés első lépése, hogy meghatározzuk milyen célt szeretnénk elérni, illetve milyen terveink vannak az épülettel. Például, ha tervezzük a tetőtér beépítését, akkor nem biztos, hogy a födém szigetelése lesz a jó választás, még akkor sem, ha jelenleg a padlás kihasználatlan.

Ezt követően vegyük fel a kapcsolatot szakemberekkel, akik a helyszínen felmérik az épületet és igényeinkhez illeszkedve megtalálják a legkedvezőbb megoldást. Érdemes több ajánlatot is kérni, hiszen azok között tartalmukat és árukat tekintve is jelentős különbségek lehetnek. A szakemberek kiválasztása után kezdődhet a terület előkészítése és a konkrét szigetelési munkák kivitelezése.

 

Tetőszigetelés árak: mennyibe kerül, mitől függ az ár?

A végső árat nagyon sok minden befolyásolja: a terület állapota, mérete, a tető konkrét alakja. Éppen ezért helyszíni felmérés nélkül az ár csak közelítő jellegű lehet. Egy átlagos magastető hőszigetelésének díja alapanyaggal és munkadíjjal együtt nagyságrendileg 15000-20000 forint négyzetméterenként, a padlásfödém nem lépésálló szigetelése ennél olcsóbb.