Körbenéztünk a homlokzati hőszigetelés háza táján, megnéztük az általános érveket mellette és ellene, valamint szemügyre vettük a leggyakrabban használt alapanyagokat is. Gyors és átfogó összefoglalás a homlokzati hőszigetelésről kezdőknek és laikusoknak.
 

Mi az a homlokzati hőszigetelés?

A homlokzati hőszigetelés az épület külső falára erősített szigetelőanyag, aminek célja, hogy minimálisra csökkentse a hőcserét a fal két oldalán található légtömegek között. A szigetelőanyagot új épületek esetén már a tervezéskor figyelembe veszik, de az elhelyezhető régebben épült házakon utólag is. A homlokzati hőszigetelést minden esetben külső vakolattal fedik be.
 

A homlokzati hőszigetelés rétegrendje általában az épület homlokzati falára ragasztótapasszal felerősített hőszigetelő lapokból, ragasztótapaszba ágyazott üvegszövethálóból, vakolatalapozóból és dekoratív vékonyvakolatból áll. A homlokzati hőszigetelő rendszerek fontos részei még a kiegészítő elemek is (rögzítő dübelek, indítóprofilok, hálós élvédők, dilatációs profilok, ablak csatlakozási profilok stb.)


Milyen esetben érdemes homlokzati hőszigetelést alkalmazni?

A homlokzati hőszigetelés jelentősen növeli az épület energetikai hatékonyságát, csökkenti energiafelhasználásunkat és így az ehhez kapcsolódó kiadásainkat is. Télen nem engedi, hogy a falak áthűljenek, a lakás egyenletesen meleg tud maradni. A fűtési költségek alacsonyabbak lesznek és komfortérzetünk is növekszik azzal, hogy a falak nem sugározzák a hideget a lakótérbe. Nyáron a közvetlen napsugárzás nem a falazóanyagot éri, így az jóval kevésbé veszi fel a külső hőmérsékletet. A lakás hűvösebb marad.

A homlokzati szigetelés előnye, hogy az utólag is elhelyezhető, illetve nem csökkenti az épület belső hasznos területét. A megfelelő szigetelőanyagot választva, minden falazaton alkalmazható. A homlokzati hőszigetelés felhelyezése nem érinti az épület belső tereit, a kivitelezés alatt nem kell megszokott életvitelünkön változtatni, elköltözni, idegen embereket otthonunkba engedni.

A homlokzati hőszigetelés egyes fajtái segíthetnek a hangszigetelésben és a tűzvédelemben is. Ökológiai lábnyomunk kisebb lesz, így a homlokzati hőszigetelés környezetvédelmi szempontból is indokolt.


Mik az előnyei a homlokzati hőszigetelésnek? 

A homlokzati hőszigeteléssel kisebb energiabefektetéssel érhetjük el a kívánt hőmérsékletet, legyen szó téli fűtésről vagy nyári hűtésről. Ennek megfelelően költségeink csökkennek, miközben a környezetet is kevésbé terheljük. A konkrét megtakarítás mértéke függ az épület falazatától, a választott szigetelés anyagától és vastagságától. Jellemzően elmondható, hogy minél régebbi egy épület, annál látványosabb az eredmény.
 

Homlokzati hőszigetelés látványos eredménnyel jár a régi és elhasználódott épületeken, tehát nem csak gazdaságosabbá és komfortosabbá, de esztétikusabbá is varázsolhatjuk lakóépületeinket a homlokzati hőszigetelő rendszerek segítségével


Kellemesebb lakókörnyezetet hozunk létre, ahol megszűnnek a hőhidak. Ez nem csak egyenletesebb hőmérsékletet és jobb közérzetet biztosít, de segít megelőzni az egészségtelen penészedést és gombásodást is.

Amíg egy esztétikai beruházás értéke szubjektív, addig a homlokzati hőszigetelés értéknövelő beruházás. Utólagos felhelyezés után megújul az épület homlokzata, de a megjelenésen túl korszerűbbé is válik, a ház értéke növekszik.

A homlokzati hőszigetelés különböző anyagokból készülhet – ezeket nemsokára ismertetjük. Az eltérő anyagoknak további előnyös tulajdonságaik is vannak a hőszigetelő hatáson kívül. Használatuk mellett szólhat a hangszigetelés javulása vagy a tűzvédelem kialakítása is.


Vannak-e hátrányai a homlokzati hőszigetelésnek? 

Ahogy feljebb már utaltunk arra, hogy a különböző anyagú homlokzati hőszigeteléseknek eltérő előnyeik lehetnek, úgy most jeleznünk kell, hogy eltérő hátrányaik is vannak. Ezeket röviden a hőszigetelő anyagok bemutatásánál vesszük sorra. Itt azt nézzük most meg, hogy a homlokzati hőszigetelésnek mi az általános hátránya.

A homlokzati hőszigetelés alkalmazásának vannak korlátai. Ha utólag kerül felszerelésre, az természetesen megnöveli az épület homlokzatának méretét és eltakarhat eredeti homlokzati elemeket. A különböző párkányok, terméskő díszítések vagy lábazatok eltűnnek, éppen ezért műemlék épületen nem használható a homlokzati szigetelés. Az épület homlokzatának mérete nem mindig növelhető. Ívelt falakon nem alkalmazható hatékonyan a legtöbb szigetelőanyag.

A nem megfelelően alkalmazott vagy kivitelezett homlokzati szigetelések komoly problémát jelenthetnek. Ez azonban nem a homlokzati szigetelés hátránya, hanem az alkalmazás szakszerűtlensége. A részleges kivitelezés erős hőhidakat képezhet, a rossz vízszigetelésű falra helyezett hőszigetelés akár ronthat is a helyzeten, gyorsítva a penészesedést. A födém szigetelése nélkül a homlokzat szigetelésének hatékonysága romlik.



Melyek a legnépszerűbb hőszigetelő anyagok a homlokzati hőszigeteléshez? Mik az előnyei, hátrányai, alkalmazási területei? 

Vegyük tehát sorra a legnépszerűbb homlokzati szigetelőanyagokat, amik egyaránt használhatóak új épületek hőszigetelésére vagy utólagos felszerelésre. Az egyes szigetelőanyagoknál a felhasználás lehetőségeit és az adott típushoz tartozó előnyöket és hátrányokat is megvizsgáljuk.


Polisztirol / Hungarocell / EPS/XPS

Nyitásként tegyünk rendet az elnevezésekben. A polisztirol egy szintetikus polimer, műanyag. A hungarocell egy konkrét termék neve alapján ragadt rajta hazánkban mindenen, ami habosított polisztirol. Ez a klasszikus levegővel teli golyócskákból álló, könnyű fehér anyag. Az EPS expandált polisztirol neve, a belőle készülő táblákat használják homlokzati hőszigetelésre. Az XPS kissé eltérő tulajdonságú, de szintén polisztirol szigetelőanyag, a belőle készülő táblákat elsősorban a lábazat szigetelésére használják.
 

A legismertebb, legelterjedtebb homlokzati hőszigetelő anyag az EPS, vagy polisztirol lap


Az EPS és az XPS épületek külső homlokzati szigetelésére használható. Jellemzően tégla, beton vagy kőépületek esetében ajánlható alapanyag.

Az EPS homlokzati szigetelésnek nagyon jó hőszigetelő hatása van, könnyen kezelhető, könnyű és aránylag olcsó. Hátrányai közé tartozik gyenge páraáteresztő képessége, ami miatt helytelen szerelés esetén nedvesedést okozhat. Fokozottan kell figyelni arra, hogy vakolattal fedve legyen a szigetelőanyag, mert ugyan anyagösszetételében is vannak égésgátló anyagok, de így is tűzveszélyes lehet. A vakolattal történő fedés a nedvességtől is védi az EPS-t, ami képes vizet felvenni, ami rontja tulajdonságait.

Az XPS lapok nagy nyomásszilárdságúak, teljesen zárt cellaszerkezetük miatt vízállóak és fagyállóak. Hőszigetelő hatásuk jobb, mint az EPS lapoké, így vékonyabbak. Az XPS drágább, jellemzően az EPS szigetelés lábazati kiegészítéseként használatos. Az EPS és XPS szigetelés hangvezető, hangszigetelő tulajdonsága nincs.
 

A ház homlokzatának hőszigetelése esetén a lábazatot zártcellás, nagy nyomószilárdságú, víznek ellenálló XPS hőszigetelő lapokkal szigetelik


Grafitos polisztirol

A grafitos polisztirol alapvetően hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a fent ismertetett EPS. A fő különbség az anyagösszetételében található grafit, ami miatt hőszigetelő képessége jobb. Grafitos polisztirol használatával vékonyabb lapokból is jobb hatékonyságot tudunk elérni, igaz ára valamivel magasabb.
 

Grafitos polisztirol alkalmazásával a homlokzati hőszigetelés hatékonysága tovább javíthat


Kőzetgyapot

A kőzetgyapot alapanyaga a bazalt, amit előbb összezúznak, felhevítenek majd egy speciális centrifugában szálas szerkezetűvé alakítanak. Tehát a kőzetgyapot természetes alapanyagokból készül, nem műanyag. Szerkezete miatt rendkívül jó hőszigetelő hatása van. Páraáteresztő, így minden fajta falazatra szerelhető, nem okozhat penészesedést. Anyaga nem éghető, akár tűzzáróként is használható. Hőszigetelő hatása mellett kiváló hangszigetelő is egyben.
 

Az ásványgyapot homlokzati hőszigetelés természetes alapanyagból készül, alkalmazásával korszerű, jól szellőző, kiválóan hőszigetelő, nem éghető homlokzatot kapunk


A kőzetgyapot szigetelés jóval korszerűbb és környezetbarátabb, mint az EPS, nagyobb mértékben növeli meg az ingatlan értékét. A kőzetgyapot bármilyen épület szigetelésére használható, legyen szó akár lakóépületről, akár ipari létesítményről. A falazat anyaga nem számít, a tégla, beton, és kő mellett akár fára vagy vályogra is szerelhető. Ugyanakkor nincs olyan jellegű víztaszító képessége, mint az XPS-nek, a vízszigetelést nem támogatja.

A hátrányok között a magasabb alapanyag árakat és nehezebb – ezért költségesebb – kivitelezést kell megemlíteni. Minden esetben fedni kell a szigetelőanyagot, a kivitelezés közben védőfelszerelést kell viselni.


Fagyapot

Cementtel megkötött, összepréselt faforgács alkotja a fagyapotot. Könnyen szerelhető, ezért erősen tagolt homlokzatokon is jól használható. Hőszigetelő hatása mellett hangszigetelő is. Jól alkalmazható nem lakó funkciójú épületek, például garázs vagy kerti tároló szigetelésére. A homogén fagyapot szigetelőanyag éghető. A fagyapot megjelenhet kevert kialakítású hőszigetelő lapok összetevőjeként is. Megjegyzendő, hogy a fagyapot elsősorban nem homlokzaton használatos, de bizonyos esetekben ez lehet a jó választás.


Szalma

A szalmából készülő szalmapaplan szigetelés tulajdonságai nem kiemelkedőek, ugyanakkor rendkívül környezetbarát. A termék teljesen természetes alapanyagokból készül és előállítása sem igényel olyan energiabefektetést, mint a többi szigetelőanyagé.

Használat után lebomlik, de egyben ez azt is jelenti, hogy nem olyan tartós, mint a fent említett termékek. Páraáteresztő, alkalmas lehet bármilyen falazatra. Hangszigetelő hatása is van. Hátránya, hogy éghető.


Alternatív megoldások

A szalmapaplanhoz hasonló módon más természetes alapanyagokból is készülhet szigetelőanyag. Ezek mindegyike segíti az energiafelhasználás hatékonyságát úgy, hogy közben teljesen természetes, belátható időn belül lebomló anyagokat használ. A kendertábla és a szalmapaplan majdnem azonos módon használható. Szigetelőanyag készíthető birkagyapjúból is, de akár pusztán a nád – a benne lévő levegő miatt – is képes hőszigetelést biztosítani.


Mire kell figyelni a homlokzati hőszigetelés kivitelezése során? 

Olyan falakra, amik vizesednek ne tegyünk homlokzati hőszigetelő lapokat, hanem a vizesedést szüntessük meg előbb. Minden esetben kövessük a gyártói előírásokat, hiszen a szakszerűtlen kivitelezés akár ronthat is az épület állapotán. Csak a gyártói ajánlásnak megfelelően használjuk a szigetelést: például EPS szigetelést ne tegyünk a lábazatra. Amennyiben a munkához a gyártó védőfelszerelést javasol (jellemzően kőzetgyapot szigetelések), akkor minden esetben használjuk is azokat.

Ugyan elsőre egyszerűnek tűnhet a különböző lapok homlokzatra helyezése, több buktatót is tartogathat a kivitelezés. Érdemes tehát alaposan felkészülnünk vagy gyakorlott szakembert hívnunk, hogy az elvégzett munka valóban azt az eredményt hozza, amit elvártunk tőle.