A lapostető a kortárs építészet egyik jellegzetessége, ugyanakkor a régebbi változatoktól sokan ódzkodnak. A lapostető szigetelés az egyik legkényesebb pont, hiszen amíg egy hagyományos cseréptető kivitelezése egy laikus számára is könnyen érthető, addig a lapostető vízszigetelésének kialakítása nincs az átlagember fejében. A hibák okai és orvoslásuk lehetőségei nincsenek a köztudatban. A lapostető utólagos hőszigetelése még inkább a misztikum kategóriájába tartozik. A kételyek eloszlatásában segítünk és bemutatjuk a lapostető szigetelésének legfontosabb aspektusait.

Mi az a lapostető szigetelés?

A lapostetők csak a XX. században terjedtek el, mert korábban a technológia és az alapanyagok nem tették lehetővé a közel vízszintes tetők megfelelő statikai kialakítását és vízszigetelését. A lapostetők többsége nem járható, de újabban a tetőteraszok és a zöldtetők megjelenésével a járható változatok is népszerűek lettek.
 

A lapostetők korszerű vízszigetelésével, és megfelelő hőszigetelésével új, többfunkciós teret nyerhetünk a külső térben úgy, hogy az nem megy a belső tér használhatóságának rovására

 

A lapostetők szerkezeti felépítése kissé eltérő lehet, de jellemzően három funkcionális réteget különböztethetünk meg. Az első a teherhordó szerkezet, e fölött biztosan található egy vízszigetelő réteg és jó esetben a két réteg között van valamilyen hőszigetelő réteg. Előfordulnak kiegészítő rétegek is, amiknek feladata lehet a megfelelő lejtés biztosítása, a párazárás vagy éppen a védelem.
 

Gyakran találkozhatunk kavicsággyal a lapostetőkön, ezek feladata leterhelni a fő rétegeket és megvédeni azokat a sérülésektől. Járható tetők esetében a funkciónak megfelelő további rétegeket is ki kell alakítani.
 

A fűtött épületekben keletkező hő harmada is távozhat a tető irányába. A magas arány elsősorban annak tudható be, hogy a meleg levegő felfelé áramlik, így egyáltalán nem mellékes, hogy hideg vagy hőszigetelt fallal kerül-e kapcsolatba. A tetőszigeteléssel jelentősen növelhető épületünk energiahatékonysága, ami a fűtési és hűtési költségekben is megmutatkozik.

 

Milyen esetben kell a lapostetőt szigetelni?

A lapostető szigetelésének sérülése, elöregedése elsősorban beázások, nedvesedések formájában mutatkozik meg. Szintén gyakori, hogy a korábbi javítások (például viharkárok helyrehozatala) nem olyan minőséget képviseltek, mint az elvárható lett volna. A lapostető működésének kulcsa a vízelvezetés és a vízszigetelés.
 

Ugyanakkor mindazon állítások, amik igazak bármely épület hőszigetelésére, igazak a lapostetővel rendelkező házakra is. Télen a fűtött helyiségek meleg levegője fölfelé áramlik, így ha a lapostető szigeteletlen, akkor ott jelentős hőmennyiség szökhet el. Nyáron a lapostetőt ért sugárzás gyakorlatilag közvetlenül a födémet melegíti, így annak felmelegedése a beltér hőmérsékletének emelkedését is jelenti. A vízszigetelés mellett tehát a lapostető hőszigetelése is kiemelkedően fontos az épületek kellemes lakókörülményei és energiahatékonysága szempontjából.



 

Milyen szigetelőanyagok kellenek a lapostető szigeteléséhez?

A vízszigetelés klasszikusnak számító megoldása a bitumenes lemezzel történő szigetelés, aminek modernebb alternatívája a PVC lemezzel történő fedés. Megfelelő kivitelezés esetén mindkét módszer tökéletesen működhet.
 

A lapostető hőszigetelésénél zárt cellás, a nedvességet egyáltalán nem felvevő hőszigetelő anyagok jöhetnek számításba. Ezek közül a legkézenfekvőbb megoldás az extrudált polisztirol, azaz XPS lap (ezt használják lábazati szigeteléseknél is), de a zárt cellás poliuretán hab (purhab) is megfelelő lehet.


Milyen rétegrendet kell alkalmazni a lapostető szigetelés során?

Lapostető szigetelésénél megkülönböztetünk egyenes és fordított rétegrendet. Az egyenes a gyakoribb és az esetek többségében praktikusabb megoldás.
 

Egyenes rétegrend esetében a födémre egy párazáró fólia vagy más párazáró felület kerül. Ezt követi a hőszigetelés, aminek vastagsága a választott anyagtól és az elvárt végeredménytől függ. Ha szükséges, akkor a hőszigetelés tetején alakítják ki egy külön réteggel az előírt lejtést. Ezt követi a vízszigetelő réteg, ami lehet a már fent említett bitumenes vagy PVC réteg. Mind a bitumenes, mind a PVC technológia végeredménye egy folytonos, zárt felület, mert a vízzáró réteg lapjait meleg levegővel összehegesztik. A vízzáró réteg felett további védelmi rétegek lehetnek, amik a fénytől védenek, vagy a járható tető funkcionális elemeit alkotják.
 

Az egyenes rétegrend változata, ha meglévő tető kerül felújításra. Ekkor nem feltétlenül szedik fel a korábbi – jellemzően bitumenes – szigetelőréteget, hanem az veszi át a párazáró funkciót, majd erre kerülnek telepítésre a már fent említett rétegek.
 

Fordított rétegrend esetében egy bitumenes alapozást követően két réteg bitumenes lemez kerül lefektetésre, majd erre kerül egy vízálló, zárt cellás hőszigetelő réteg. Ilyen esetben a hőszigetelő réteg rögzítése és megfelelő védelme nehezebb, ugyanakkor ezzel a módszerrel a tökéletes vízzárású lapostetők is kaphatnak hőszigetelést, a meglévő szerkezet érdemi megbontása nélkül.
 

A lapostető vízszigetelése és hőszigetelése is megoldott, ha a megfelelő rétegrendben használva alkalmazzuk a bitumenes szigetelőlemezt és a zártcellás hőszigetelő lapokat, akár új építésről, akár meglévő épület megbontás nélküli felújításáról van szó




 

Mire kell figyelni a lapostető szigetelésnél?

A mindenki által ismert igazságok következnek, mégis sokszor okoznak problémát. A helyszíni szemle és az állapotfelmérés hiánya már a várható hibák előszobája. Legyen megfelelő minőségű a kivitelezés és minden fent említett réteg kerüljön kialakításra. Jellemzően a párazáró marad el a födémről. Az van legalul, kellemetlen, mert minden elbontásával pótolható.

A nem megfelelő szakmunka eredménye lehet a szegélyezések hiánya vagy hanyag elvégzése, a rögzítés helytelen kivitelezése. Ezek beázásokat, a szigetelés esetleges tönkremenetelét vagy akár egy viharban a szerkezet megbontását okozhatják.

A páraszellőzők helyes kialakításának hiánya a szigetelés felpúposodását, tönkremenetelét okozza. Nagyobb felületeknél a dilatációval is számolni kell: ha nem tesszük, akkor a rétegek megszakadhatnak, utat engedve a víznek.

Szintén gyakran marad el a lejtésszög korrekciója, ellenőrzése, ami miatt tócsák alakulhatnak ki a tetőn. Igazán rossz kivitelezés esetén nincsenek lefolyók, vagy egyáltalán nem arra lejt a tető.
 


Melyek a legfontosabb lépései a lapostető szigetelésnek?

A lapostető szigetelése mindig a meglévő tető felmérésével indul, ami alapján kiderül, hogy teljesen el kell távolítani azt, vagy bizonyos elemei és rétegei felhasználhatóak. A tetőre szerelt és nem használt antennákat el kell távolítani. Ezt követi a meglévő rétegek felszedése, vagy szakszerű javítása. A feljebb említett rétegek kialakítása mellett számtalan apróbb, de az összkép szempontjából jelentős feladat is adódik. Ilyen például a páraszellőzők beépítése, a tetőösszefolyók és oldalkifolyók cseréje, valamint a jellemzően szükséges bádogosmunkák elvégzése.
 


Milyen eszközök szükségesek a lapostető szigetelésnél?

Annak ellenére, hogy viszonylag kevés nagyon speciális eszközt igényel a lapostető szigetelése, kifejezetten nem „csináld magad” jellegű feladat. A tapasztalat és a precizitás hiánya olyan hibákhoz vezethet, amiket nehezen és drágán lehet csak javítani. Mindezen felül veszélyes helyszínen történik a munkavégzés, aminek egyes lépései – például a lapok hővel történő összehegesztése – önmagukban is kockázatos tevékenységek lehetnek a gyakorlattal nem rendelkezőknek.
 


Mennyibe kerül a lapostető szigetelés?

A lapostető szigetelés esetében jellemzően négyzetméteren alapuló munkadíj árakat határoznak meg a szakemberek. Ezek a technológiától is függően 5000-15000 forint között alakulnak. Az ajánlatokban az alapanyag költségek teljesen külön szoktak szerepelni. Ahol nem így van, ott gyanakodjunk: jobb az, ha pontosan látjuk mi kerül beépítésre és összességében jobban járunk, ha egy alapanyag árának emelkedése miatt többet kell fizetnünk, mint ha valahol a mester „megspórolná” az emelkedést nekünk – nyilván nem a munkadíjából.
 

Itt is igaz, hogy a munkadíj nagyjából a végső ár fele. Összességében tehát arra számíthatunk, hogy 10000-30000 forintos négyzetméter áron fogják tudni jó minőségben elvégezni a lapostető szigetelését. A nagy különbséget az elvégzett munka jellege okozza. A legolcsóbb tartományban egyrétegű bitumenes vízszigetelés kialakítására számíthatunk, míg a drágábbak egy rossz állapotú tető teljes, hőszigeteléssel együtt történő újraszigetelését jelenthetik.