Ház szigetelés: a jelenlegi energiaárak mellett talán az egyik legfontosabb tényező egy ház esetében a megfelelő hőszigetelés. Nézzük meg, hogy milyen módszerekkel érdemes a házakat szigetelni, milyen anyagokban gondolkodhatunk, mire kell figyelni a kivitelezés vagy a kivitelezőválasztás során, megközelítőleg mennyibe kerül a szigetelés és mikor térül meg.  


 

Miért fontos a házak megfelelő hőszigetelése? 

A rezsiköltségek alaposan nekirugaszkodtak az elmúlt években, ráadásul az időjárás is kiszámíthatatlanabb szélsőségekre vetemedik. A hideg idő ellen fűtéssel, a meleg ellen hűtéssel védekezünk, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hatékonysággal és mekkora energiafelhasználással.

A szakszerűen elvégzett ház szigetelés nem csak a hideg időben segít abban, hogy kevesebb pénzt költsünk a gázszámlára, tűzifára vagy az elektromos fűtésre, de nyáron is jelentős összegeket spórolhatunk azon, hogy ritkábban kell bekapcsolni a klímát. Ráadásul egy épület hűtésére közel háromszor annyi energiát kell elhasználni, mint a fűtésére. 

Az épületek energetikai stabilitásának van néhány sarokköve. Ilyen a megfelelő módon szigetelő nyílászáró, a korszerű fűtéstechnika és a hőszigetelés. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ennek a három megközelítésnek (nyílászárók, fűtés, szigetelés) akkor lesz érzékelhető a hatása, ha egymást erősítik. Vagyis például akkor lesz hatékony a modern fűtéstechnika, ha alaposan, szakszerűen van szigetelve a ház homlokzata, lábazata, födémje, tetőtér esetében pedig a tetőszigetelést professzionálisan végezték el. Az ablakok, bejárati ajtó, teraszajtók esetében is lényeges, hogy jól szigeteljen a profil, legyen háromrétegű üvegszerkezet az ablakban.    

Ház szigetelés: milyen anyagokat és módszereket lehet használni? Melyiknek mi az előnye és a hátránya?

A ház szigetelése során először is azt kell eldönteni, hogy mit akarunk szigetelni, milyen anyaggal szeretnénk elvégezni a hőszigetelést és mikor tervezzük a kivitelezést. A prioritási sorrend kialakítása nemcsak anyagi vagy megtérülési szempontból lényeges, hanem az időjárási adottságokat is figyelembe kell vennünk.

A födémszigetelést például télen-nyáron, hóban, esőben is el lehet végezni, viszont a homlokzat vagy a lábazat szigetelése már problémásabb: ahogy beköszönt a hideg idő (tartósan 5 Celsius fok alatti hőmérséklettel), radikálisan megnőhet a száradási idő, ráadásul a homlokzati szigetelőanyagnak (jellemzően EPS) nem tesz jót, ha túl sokáig éri a nap vagy egyéb időjárási viszontagság. Ugyanígy, a tető szigeteléséhez, amennyiben bontani kell, érdemes esőmentes jó időjárást választani.   

Először kezdjük a leglátványosabb szigetelési munkával, a homlokzat és a lábazat szigetelésével. Ebben az esetben a legáltalánosabb, legköltséghatékonyabb megoldás, ha dryvitolunk, vagyis hungarocellel, EPS lapokkal szigetelünk (nevezik polisztirolnak is), amit dübelezéssel és ragasztással rögzítünk a homlokzatra, lábazatra.

A lábazatnál lépésálló szigetelőanyagot szoktak használni, ami jobban ellenáll a víznek, neki rúgott focilabdának, lezseren falnak döntött kerékpárnak. A homlokzatnál pedig mehet a hagyományos fehér EPS vagy a 20%-kal jobban szigetelő grafitos hungarocell. Viszont abban az esetben, ha vályogház homlokzatát, lábazatát szigetelnénk, felejtsük el a hungarocellt. Ennek oka, hogy a vályog előszeretettel szívja fel a nedvességet (ami el is távozik egy szigeteletlen falon), viszont az EPS-nek nagyon rossz a páraáteresztő képessége. De szerencsére van megoldás, ez pedig a kőzetgyapot, ami drágább, nehezebb a kivitelezési művelete, viszont nagyon jó a páraáteresztő képessége, így nyugodtan szigetelhetjük vele a vályogfalakat is. Az aljzat szigeteléséhez lépésálló szigetelést szoktak választani, ebben az esetben nem lényeges a páraáteresztés.

A födém vagy a tető szigeteléséhez nem jó a polisztirol, megint a rossz páraáteresztő képesség miatt. Ebben az esetben a kőzetgyapot, üveggyapot a leginkább elterjedt szigetelési mód, előnye, hogy egy sima betonfödém esetében egyszerűen kivitelezhető, jó hang- és hőszigetelő adottságai vannak, ráadásul páraáteresztőként is kiváló.    
 


 

Mi a ház szigetelés menete?

A ház szigetelésének menetét a következő módon érdemes kialakítani: 

  1. Hőkamerás vizsgálat

Mielőtt belevágnánk a szigetelésbe, érdemes egy hőkamerás vizsgálatot kérni. Ennek során ki fog derülni, hogy pontosan az épület mely részein veszítjük a legtöbb hőenergiát. A vizsgálat után vizuálisan is megjelenik előttünk az épület hőveszteségi térképe. Felmérhetjük például, hogy mennyi hőenergia illan el a födémen, nyílászárókon keresztül, kiszámíthatjuk, hogy mennyit nyerünk a szigeteléssel (vagy az esetleges nyílászáró cserével). Ezzel a párezer forintos vizsgálattal jó pár millió forintot spórolhatunk, hiszen pontosan tudni fogjuk, hol és mit kell szigetelni.  
 

  1. Előkészületek

Ha a födémet (padlást) szigeteljük, pakoljunk el mindent az útból. A födémszigetelés esetében nem mindegy, hogy fafödémről vagy betonfödémről van szó. Előbbinél jobban járunk, ha fújható szigeteléssel dolgozunk, viszont egy monolit betonfödémnél akár mi magunk is letehetjük a kőzetgyapot vagy üveggyapot szigetelőanyagot.

Tetőszigetelésnél is hatékonyabban lehet dolgozni a fújható szigeteléssel, ráadásul résmentesen, hulladékképződés nélkül fogják a szakemberek elvégezni a munkát. A tetőszigetelés előkészületi munkáinál fontos megvizsgálni, hogy milyen állapotban van a tetőszerkezet, a gerendák, a tetőlécek, a cserepek. Megfelelő-e a rétegrend? (Egy rossz rétegrendnek köszönhetően nedvesedni, penészedni, rohadni kezdhet a lécezet és a gerendák, aminek akár statikai következményei is lehetnek.) 

A homlokzat, lábazat szigetelésénél szintén fontos az előkészítés. Itt nem csak tereptárgyakat kell arrébb pakolni, hanem a falon futó vezetékeket, kültéri egységeket (pl. klíma, riasztó stb.) leszerelni. A homlokzat szigetelésnél alaposan meg kell vizsgálni a vakolatot, leverni, leszedni a felhólyagosodott felületeket, kiegyenlíteni, javítani, ahol szükséges. A homlokzati szigetelés érzékenyebb pontjai a nyílászárók környéke.  

Az aljzat szigetelését két esetben érdemes elvégeztetni: 

  1. Ha egy felújítás során (pl. padlófűtés kialakításánál) amúgy is felszednénk a padlót, járólapokat, feltörnénk az aljzatbetont.
  2. Ha éppen építkezünk, akkor ne hagyjuk ki az aljzatszigetelést sem. 

Viszont egy meglévő, jó állapotú padlót nem biztos, hogy megéri felszedni, feltörni alatta a szerelőbetont, hogy behelyezzük a szigetelőanyagot.   
   

  1. Kivitelezés

Ezután jöhet maga a kivitelezés. A födém vagy a padlás esetében fújható szigeteléssel akár egy nap alatt elvégezhető a munka (ezt szakemberek végzik). A homlokzat, lábazat szigetelése már hosszabb időbe telik, főleg, ha alaposan dolgoznak a szakik. 

Nézzük, milyen lépésekből áll egy homlokzati szigetelés kivitelezése konkrét példán bemutatva:

- Nyílászárók spalettáinak kialakítása a szükséges méretű XPS lemezekkel
- Esetlegesen kiálló lapélek összedörzsölése
- Tárcsás dübelek előfúrása, dübelezés
- Dryvit-háló felhelyezése ragasztóágyba
- Hálós élvédők felhelyezése a pozitív sarkokra
- Könyöklő- párkányok fogadóinak kialakítása
- Könyöklő-párkányok beépítése anyag minőségtől függő eljárással
- Másodlagos simító glettelés a saját ragasztó anyagával
- Mélyalapozás színezett mélyalapozóval színezés előtt 
- Színezés 1,5 vagy 2 mm-es műgyantás vödrös színezővel oldalfalon, illetve lábazati szakaszon műgyantás díszvakolattal
- Takarások visszabontása, takarítás, keletkezett hulladékok-sitt elszállítás lerakóhelyre, lerakóhelyi díjjal együtt
 

  1. Takarítás, hulladék elhordása

A fújható szigetelésnél (amit ugye födém vagy tető esetében tudunk alkalmazni), minimális hulladék keletkezik. Viszont a homlokzat, lábazat szigetelésénél kell számítani sittre, maradékra. 
 

  1. Állványzat lebontása, elszállítása
     


Mik a ház szigetelés kapcsán felmerülő leggyakoribb hibák? Hogyan kerüljük el ezeket? 

Ha fafödémmel van dolgunk, vagy sok az épületgépészeti szerelvény a padláson, akkor érdemes fújható szigetelést választani. A fújható szigetelés pusztán a formátumra vonatkozik, vagyis ugyanúgy ásványi gyapotot fognak a szakemberek elhelyezni fújható formában a padlásunkon. Ennek a megoldásnak az a nagy előnye, hogy nagyon gyorsan elvégezhető (akár egy nap alatt), nem koszol, nincs hulladék és akár csapadékos, hideg időben is kivitelezhető (feltéve, ha belülről meg lehet oldani a födém vagy a tetőt szigetelését. 

Mielőtt belevágnánk egy meglévő ház tetőszerkezetének, födémjének szigetelésébe, fel kell mérni, hogy milyen állapotban van a tető, cserélni kell-e a tetőléceket, cserepeket? Van-e meglévő szigetelés? Megfelelő-e a rétegrend, minden fontos összetevő benne van a szerkezetben? (Komoly gondot okozhat például, ha hiányzik a megfelelő tetőfólia a szerkezetből.)  

A homlokzati szigetelésnél hasonló gonddal kell eljárni. Meg kell vizsgálni az épület homlokzatának állapotát. Ahol omlik a festék, a vakolat, ott előzetesen el kell távolítani a fölösleges, megmozdult rétegeket, megnézni, hogy nincs-e vizesedés valahol. Fel kell mérni, hogy a nyílászárók körül, hogy oldjuk meg a szigetelést. A legnagyobb probléma abból származhat, ha hőhidak maradnak a szigetelés után. Ha a kivitelező többféle szigetelőanyaggal, vastagsággal dolgozik vagy nem ügyel a kritikusabb pontok gondos szigetelésére (például a szerkezeti elemek találkozása - födém és falazat találkozása, a nyílászárók környéke stb.) vagy egyszerűen vékonyabb szigetelőanyagot dob fel a házra, máris szabad és szinte láthatatlan utakat nyitunk a párának. Ez pedig azért baj, mert a pára előszeretettel csapódik le a lakás belső, hidegebb felületein, ahol falnedvesség, penészedés alakulhat ki. 

Vagyis figyelni kell arra, hogy megfelelő vastagságú szigetelőanyag kerüljön a falakra, ne legyenek rések a táblák között, ne legyenek mekkmester megoldások a ragasztás során.  

Ha épületek hőszigetelésében gondolkodunk, egyszerre több cél is lebeghet a szemünk előtt, de vegyük sorra a legfontosabbakat: kevesebb energiát akarunk használni, hogy kevesebbet fizessünk, és hogy kisebb legyen az épület károsanyag kibocsátása. Növelni akarjuk a komfortérzetünket, télen így kevésbé fázunk, nyáron nem lesz annyira melegünk. Emellett megszüntetjük a penészedést és növeljük az ingatlan értékét.
 

Ház szigetelés házilag: megéri-e belevágni? 

Egy monolit betonfödém házilagos szigetelését mi magunk is elvégezhetjük, arra érdemes figyelni, hogy megfelelő vastagságban kerüljön fel az ásványgyapot, ne maradjanak rések. A fújható szigetelést (pl. fafödémnél, tetőszigetelésnél), a homlokzat, lábazat szigetelését jobban járunk, ha szakemberre bízzuk. 
 

Hogyan alakulnak a ház szigetelés árak?

Több tényező is szerepet játszik a szigetelés árak alakulásánál. A tetőszigetelésnél nem mindegy, hogy milyen állapotú a tető, kell-e cserélni pl. a léceket, gerendát, cserepet, megfelelő volt-e az eredeti rétegrend. A homlokzatnál, lábazatnál négyzetméter árat szoktak mondani, ez 6-7000 forinttól akár 15-16000 forintig is nyúlhat. És ez csak a munkadíj! Minden esetben érdemes árajánlatot kérni, egy biztos: onnantól, hogy szigetelve van a házunk, indul is a szigetelésbe fektetett összeg megtérülése, hiszen annyival kevesebbet kell majd költenünk a fűtésre, hűtésre. 
 

Hogyan, mikor térül meg a ház szigetelésbe fektetett összeg?

Vajon miért számít sokat a szigetelés? Mit érünk azzal, ha becsomagoljuk a házat? 

A homlokzaton és a lábazaton keresztül veszítjük a legtöbb hőenergiát (kb. 35-40%). A födémen keresztül 20-25%, a lábazaton és a padlón 10-15% hőenergiát veszít az épület. A nyílászárókon szintén 10-15%-ot veszíthetünk.


 

Ház szigetelés támogatás: milyen lehetőségek vannak?

Jelenleg nincs állami támogatás (2022. december 31-ével kifutott a 3+3 millió forintos lakásfelújítós támogatás). Amint hivatalosan is bejelentenek egy újabb szigetelésre költhető támogatási módot, frissítjük a cikkünket.