Lábazati burkolat: szerepe, típusai, választási segédlet
A lábazati burkolat mind funkcionális, mind esztétikai szempontból a homlokzat egyik legfontosabb eleme, aminek jelentőségét sokszor alábecsüljük. Végig vesszük a lábazati burkolat funkcióit, alapanyagait és szempontokat adunk a közülük történő választáshoz.
Mi a lábazati burkolat?
A lábazati burkolat a homlokzat burkolatának azon része, ami megteremti a kapcsolatot a homlokzat és a földfelszín között. A lábazatnak a homlokzat többi részétől eltérő funkcióknak kell megfelelnie, így mások a felé támasztott elvárások.
Ebből következően a lábazati burkolatok más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az általános homlokzati burkolatok.
A lábazat funkciói döntően a talajjal találkozó falszakasz nagyobb igénybevétele miatt alakultak ki. Az esetek többségében ezt a funkciót követik a lábazati burkolatok is, de ez nem törvényszerű. A homlokzat alsó, legalább 30 centiméter magas része a lábazat, ugyanakkor építészeti megoldások ennél magasabbra is vihetik a lábazati burkolatot. Nagyobb épületek esetében előfordul, hogy a lábazati burkolatot az ablakok magasságáig vagy akár az egész földszinten alkalmazzák, de ennek elsősorban esztétikai és nem funkcionális okai vannak.
Megkülönböztetünk pozitív és negatív lábazati burkolatot. Pozitív lábazatról akkor beszélünk, ha a lábazat kijjebb lóg az épület síkjából, míg negatív akkor, ha a homlokzat többi eleméhez képest beljebb kezdődik. Kisebb épületeknél egyértelműen a negatív lábazat javasolt, mind esztétikai mind funkcionális szempontból. Pozitív lábazat esetén jelentős probléma, hogy a lábazat teteje szennyeződhet és folyamatosan kitett a víz esetleges beszivárgásának. Pozitív lábazatot csak robusztus természetes anyagokból vagy nagyobb méretű épületeknél, esztétikai megfontolásokból építenek. Harmadik lehetőségként a lábazati burkolat egy szintben is lehet a homlokzattal.
Milyen feladatokat lát el a lábazati burkolat? Milyen előnyei vannak?
A lábazatnak és burkolatainak minden olyan feladatot el kell látniuk, amit a homlokzat többi része is ellát. Ezen funkciókat azonban kiegészítik olyan szempontok, amiket csak a lábazati burkolatoknak kell elviselniük, most ezeket vesszük sorra.
Fagy elleni védelem
A lábazat sokkal közvetlenebb módon van kitéve a fagynak, mint a homlokzat többi része. A lábazati homlokzat közvetlenül érintkezik a talajjal és sokszor még nincs mögötte fűtött épületrész, csak az alap vagy a pince. A lábazati burkolatoknak ezért fagyállónak kell lennie.
Védelem a felcsapódó szennyeződésektől
A lábazati burkolatot sokkal több szennyeződés és víz éri, mint a homlokzatot. Mind a kettő elsősorban a környezetből felcsapódó szennyeződés, gondoljunk itt egy városi helyszínre, a pocsolyákba hajtó autókra és a területüket jelölő kutyákra. Ezek olyan terhelések, amit az emeleti homlokzatoknak nem kell elviselniük.
Két nagy csoportját különböztethetjük meg a lakásfelújítás elemeinek: a lakás belsejét közvetlenül érintőket és az épület általános korszerűsítését. Ezek jellemzően akár egymástól elkülönítve is elvégezhetőek, de ha teljes felújításra adjuk fejünket, a legtöbb esetben az alábbi sorrend követése a legpraktikusabb.
Belső szerkezeti átalakítások
A lakásfelújítás indító lépése nagyon sokszor igényeink változása: jó lenne a garázst szobaként használni, beépítenénk a tetőteret, megosztanánk a szobát a gyerekek között. Használt lakás vagy épület vásárlásakor, nem szeretnénk megtartani az előző tulajdonos által kialakított szerkezetet. A lakásfelújítás első lépése nem kevesebb, mint a belső szerkezet átalakítása.
Nyílászárók
Az ajtók és ablakok elhelyezkedése, kiosztása és száma is változhat bizonyos keretek között, de ha minden marad a helyén, akkor is az egyik első és legfontosabb feladatunk a nyílászárók megfelelő állapotba hozása. Ez jelenthet teljes felújítást, de legtöbbször cserét. Fontos, hogy már ilyenkor gondoljunk a következő lépésre is: ha homlokzati szigetelést szeretnénk használni, változhat a káva vagy a redőny kialakítása.
A szennyeződések elleni védelem jellemzően abban mutatkozik meg, hogy a lábazati burkolatok vízállóak, általában moshatóak és döntően sötétebb színük van, mint az épület többi részének. A sötétebb szín, a praktikum mellett általában esztétikailag is jobban hat.
Védelem a fizikai behatások ellen
A lábazati burkolatoknak ellenállónak kell lennie a fizikai behatásokkal szemben, mert ezt a falszakaszt sokkal nagyobb eséllyel érik ilyen hatások. Ez teljesen logikus, gondoljunk csak arra, mennyiszer tudnak egy labdát nekirúgni egy emeleti homlokzatnak és egy lábazatnak.
Hol jelentkeznek a szándékos rongálási próbálkozások? Hova kötik ki a biciklit, minek a tövébe gyűjtik lomtalanításkor a különböző holmikat? A lábazati homlokzatoknak ellenállónak kell lenniük.
Elemek csatlakozásának fedése
A lábazati burkolat sokszor rejti el szerkezeti elemek csatlakozásait vagy különböző falazatok találkozási pontjait. A lábazati burkolatoknak ezért olyan kialakításunk kell lennie, ami több fajta alapra rögzíthető.
Esztétika
Végül, de messze nem utolsó sorban a lábazati burkolatnak nagyon jelentős esztétikai szerepe van. A szép lábazat egy jellegtelen házat is kiemelhet környezetéből. Nem véletlen, hogy a később részletezett választási szempontoknál ez előtérbe fog kerülni: a fenti funkcióknak ugyanis minden lábazati burkolatnak meg kell felelnie, különben alkalmatlan ellátni feladatát, a fő különbség így az esztétikában mutatkozik.
Miből készülhet lábazati burkolat? Milyen típusai vannak?
Két jellemző irányt érdemes itt kiemelni: az egyik esetben a lábazat külön épített elem, így a lábazati burkolatok gyakorlatilag építőelemek, még ha azoknak teherhordási szerepük nincs is. Ekkor a lábazati burkolat kivitelezés szempontjából lehet alapon álló, kapcsozott vagy ragasztott. A másik esetben a lábazat építészetileg érdemben nem tér el a homlokzat többi elemétől, ekkor a lábazati burkolat nem más, mint egy vakolat.
A lábazati burkolat készülhet terméskőből, műkőből, téglából, klinkerlapból, burkolólapból, betonból vagy műgyantás vakolatból.
Milyen szempontokat kell figyelembe venni a lábazati burkolat kiválasztása során?
Elértünk a legfontosabb kérdéshez: új épület építésekor vagy felújításkor mit kezdjünk a már meglévő lábazattal vagy milyen lábazatot alakítsunk ki. Ezzel a problémával jellemzően családi házaknál szembesülhetünk, így más épülettípusok szempontjait legfeljebb említés szintjén jelezzük.
A ház stílusa
Minden lábazati burkolatnak meg kell felelni a már fent tárgyalt funkcionális elvárásoknak, így a kiválasztás egyik legfontosabb szempontja a ház stílusa lehet. Családi házak esetében ajánlott a negatív és a homlokzat többi elemétől sötétebb lábazati burkolat kialakítása.
Terepadottságok
Nem csak sík terepen állhat épületünk, hanem lejtős telkeken is. A talajfelszínnel párhuzamosan végig vitt lábazat esztétikailag nem kedvező, így más megoldásokat kell mérlegelnünk. A legtöbbször lépcsőzetesen követjük a felszínt, de a lépcsők helyzete és magassága egyéni döntés kérdése. Figyelnünk kell arra, hogy a lábazati burkolat a legalacsonyabb pontján is minimum 30 centiméter magasnak kell lennie.
A lábazati burkolatot akár egy szintben is végig vihetjük, így az alsó emelet akár teljesen megkaphatja ezt a burkolatot. Ebben az esetben arra kell figyelnünk, hogy a burkolat súlyát biztosan tudja hordani az az elem, amihez rögzítjük.
Pinceablak
Esztétikai szempontból meghatározó, hogy a pinceablakok hogyan viszonyulnak a lábazati burkolathoz. A pinceablak ráülhet a lábazati burkolatra (az ablak alsó pereme a burkolat teteje), részben bemetsződhet (a burkolat teteje az ablak alja és teteje között metszi azt), színelhet (az ablak felső pereme a burkolat teteje) vagy teljesen bemetsződhet a lábazatba. A részben bemetsződő és színelő ablakoknál érdemes a lábazati burkolattal megegyező keretezést alkalmazni. Lábazati lépcsőhöz sose essen ablak.
A ház környezete
A ház környezete több szempontból is fontos szempont. Az egyik az esztétika: jó ha illeszkedik a környező házakhoz, helyi adottságokhoz és alapanyagokhoz. Másrészt a lábazat kialakítása és a használt burkolat függhet attól, hogy a ház konkrétan hol helyezkedik el.
Egy telken teljesen belül elhelyezkedő épületnél csak magunktól kell óvni az épületet, míg egy telekhatáron álló épület érintkezik közterülettel, járdával, ahol a védelmi funkció és a burkolat ellenálló képessége felértékelődik. Nem mindegy, hogy mennyi víz felcsapódásra számíthatunk, ami nyilván más egy zöldövezeti fal esetében és egy olyan járdánál, ami közvetlenül úttesthez csatlakozik. Egy eldugott mellékutcában mindezeket másként értékeljük, mint egy főútvonal mentén.
Szigetelés
A lábazati burkolat mögött jellemzően vízszigetelést építenek. Ha az épületet utólag látjuk el hőszigeteléssel, akkor a lábazatot is szigetelnünk kell. A lábazat szigetelése nélkül hőhidak képződhetnek és a penészesedés akkor is megjelenhet, ha korábban ez a probléma nem jelentkezett. Az új szigetelőréteget a meglévő burkolatra kell erősíteni, de figyelni kell arra, hogy eközben ne sértsük meg az eredet vízszigetelést. Lábazat utólagos hőszigetelésére minden esetben XPS lapokat kell használni, amik ellenállók és vízzárók.
Ha az eredeti terméskő lábazati burkolatot nem akarjuk elrejteni, elméletben lehetséges annak lebontása, XPS lap felhelyezése, majd ez elé újbóli felépítése. Meg kell azonban jegyezni, hogy a munkaigényes folyamat végén sem fogja tudni senki teljesen azonos módon visszaépíteni az eredeti burkolatot.
Az XPS lapok használata és a lábazati burkolat esztétikai kialakítása jellemzően egybeesik. Ha a lábazati burkolatot magasra felvisszük, például a már fent említett módon az első szint tetejéig, akkor nem feltétlenül kell a lábazati szigeteléseket ilyen magasra felvinnünk. Ekkor azonban a szigetelőanyagok vastagságbéli eltéréseivel kell számolnunk és megoldást találnunk rá.
A költségkeret
A lábazati burkolatok drágábbak, mint a sima homlokzati burkolatok. A terméskő vagy faragott kő burkolatok kialakítása lehet teljesen egyedi is. Ebből következően a lábazati burkolatok között jelentős árkülönbségeket tapasztalhatunk, ami befolyásolhatja végleges döntésünket.
