Hőszigetelés árak: mennyibe kerül egy homlokzati szigetelés, mennyiért készül el a lábazat szigetelése? Mennyiért tudjuk elvégezni a födém szigetelését? Milyen összeget kell elköltenünk az aljzat szigetelésére? Ezeknek a kérdéseknek eredünk a nyomába. Elöljáróban azért azt fontos tudnunk, hogy az építőipari árak nincsenek kőbe vésve, a szigetelőanyag ára akár egyik hónapról a másikra megváltozhat és a munkadíjban is lehetnek jelentős eltérések.

 

Miért fontos a hőszigetelés? 

A hőszigetelés rendkívül fontos lett az elmúlt években. A jó szigetelés nem engedi elillanni az épületből a hőenergiát, nyáron pedig jóval kevésbé melegszenek fel a helyiségek, így kevesebb energiával tudjuk komfortosra hűteni a házat.

A hagyományos módszerekkel épült házaknál a statika, az esztétikum és a praktikum volt a leglényegesebb jellemző, viszont kevésbé vették figyelembe, hogy mennyire energiahatékony az épület. Volt bőven fűtőanyag, a háztartások fűtésére elégetett anyag környezetszennyező hatásáról pedig nem sokat gondoltak akkoriban.

Ez a tendencia Nyugaton a 70-es évekig tartott, amikor az olajválság hatására hirtelen nagyon megnőttek az energiaárak. A tudatos hőszigetelés Magyarországra a 80-as években gyűrűzött be, de csak az elmúlt 25 évben terjedt el országos szinten. Az elmúlt évek energiaár-robbanásának hatására pedig már azok is hőszigetelésben gondolkoznak, akiknek korábban meg se fordult a fejükben, hogy ilyen úri huncutságra költsék a pénzüket.

Hogy a szigeteléssel pontosan mennyit lehet spórolni, az több tényezőtől is függ. Amennyiiben egy olyan házra kerül szakszerű szigetelés, ami rosszul (vagy sehogy se) volt szigetelve, akkor ez az érték akár 30-50% is lehet. Ha már volt valamilyen szigetelés, akkor kisebb lesz a spórolás mértéke. A klíma és a fűtés használatától is függ, van, aki már 25 fok fölött állandóan használja a légkondicionáló berendezést, mások vidáman bírják a 30 fokot. Megfelelő, jó minőségben kivitelezett fújható üveggyapot szigetelés elvégzése után, legalább 20-30%-os költségmegtakarítással lehet számolni. Egy jól kivitelezett szigeteléssel akár 5-7 fokkal is hűvösebb lehet egy jól szigetelt épületben nyáron. Télen pedig sokkal kevesebb lesz a fűtésszámlánk. Nyáron kevesebbet fogjuk használni a klímát. A klíma helyes használata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmérséklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre. A klíma használat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami csökkenthető ha a födémre és a homlokzatra megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.

Fontos szempont még, hogy a jó szigeteléssel kevesebbet kell szervizeltetni a kazánt és a klímát, mivel nem használjuk folyamatosan ezeket az eszközöket.

Ráadásul magasabb energetikai besorolásba is kerülhet az épületünk, ami azt is jelenti, hogy nő az értéke az ingatlanpiacon.
 


 

Hőszigetelés árak: milyen tételekre lehet szétbontani az összeget?

A hőszigetelési árak kalkulálásánál van néhány tétel, amit nem lehet tudni előre, csak a helyszíni bejárás, feltárás során. Ilyen például a tető állapotának felmérése vagy a homlokzat állapotának felmérése. Amennyiben a tető rossz állapotban van, vagyis korhadtak a lécek, penészedik vagy korhad a gerendázat, rossz rétegrenddel dolgoztak a tetőépítés során, elöregedett a cserép stb., akkor a tető javítása nélkül nem érdemes belevágni a szigetelésbe. És egy komplett tetőcsere már jelentősen nagyobb beruházás, mint egy egyszerű szigetelés. A homlokzat és a lábazat szigetelésénél fel kell mérni, hogy milyen állapotban van a falazat, vizesedik-e valahol, meg van-e oldva a vízelvezetés. Amennyiben a fal vizesedése nem egy megoldott kérdés, erre is kell kalkulálni, mert hiába szigeteljük le a homlokzatot, ha nincs a fal vízszigetelése megoldva. De nézzük akkor a “szimpla” szigetelési árakat, tennivalókat.

A hőszigetelési árak az építőipari tevékenységekhez hasonlóan két fő csoportból tevődnek össze. Az anyagárból és a munkadíjból. Az anyagárnál ne csak a konkrét szigetelőanyagról gondolkodjunk, hanem az indítóprofilról, dübelekről, ragasztóról, üvegszövethálóról, színezőanyagokról és a további tétetelkről is.

A munkadíjnál is elég nagy lehet a szórás. Vannak olyan brigádok, akik 6-8000 Ft/m² árért elvállalják a szigetelési munkát, de bőven akad a piacon 12000-14000 forintos négyzetméter ár is. Kérjünk be több árajánlatot, erősen gyanakodjunk, ha a brigád már “holnap” kezdene és helyszíni szemle nélkül mond konkrét árat. A legcélszerűbb referencia alapján keresni csapatot, mert bár nem tűnik atomfizikának a homlokzati szigetelés, sok ponton el lehet rontani, aminek aztán mi isszuk meg a levét.

Meglévő szigetelés eltávolítása: Nagyjából 1.000-2.500 Ft-ot számolhatunk négyzetméterenként a meglévő szigetelés eltávolításra. Ilyen esetben nemcsak leszedik a szigetelőanyagot, hanem gondoskodnak az elszállításáról is a szakemberek. A fújt szigetelések eltávolítási költsége magasabb lehet, gyakran a 2.000-3.000 Ft-ot is elérhetik négyzetméterenként.

Állványozás:

1. Az állványozás és állványbontás ára: 1200 – 1600 Ft/m²
2. Alumínium indítóprofil: 850 – 1100 Ft/fm
3. Szigetelőlapok rögzítése, dübelezése: 6000 – 8000 Ft/m²
4. Hálós élvédők felhelyezése: 1000 – 1200 Ft/fm
5. Üvegszövetháló beépítése és vakolás: 2800 – 3600 Ft/m²
6. Színezés: 2600 – 5000 Ft/m²
7. Ablak kávák szigetelése: 1000 – 1800 Ft/m
 

Hogyan befolyásolják a szigetelőanyagok a hőszigetelés árakat?

A szigetelőanyagok választása természetesen befolyásolja a teljes hőszigetelés árát. Ha maradunk a homlokzati szigetelésnél, a hagyományos “fehér” EPS/hungarocell/polisztirol szigetelőanyag valamivel olcsóbb, mint a grafitos megoldás, viszont a grafitosnak kb. 20%-kal jobb a hőszigetelőképessége, vagyis nem kell maximális vastagságot felhelyezni belőle.

A vályogházak szigeteléséhez sajnos nem alkalmas a polisztirol, mivel a vályogfal előszeretettel szívja be magába a szobában keletkező nedvességet, amit aztán ki is párologtat a falon keresztül. Viszont a polisztirollal lezárjuk a nedvesség útját, mivel ennek a szigetelőanyagnak kifejezetten rossz a páraáteresztő képessége. Ezért a vályogházat kőzetgyapottal érdemes szigetelni, ami viszont pont a páraáteresztő képessége miatt előnyös ebben az esetben. Ám ennek is megvan az ára: a kőzetgyapot drágább, nehezebb a polisztirolnál, így többe fog kerülni az anyagköltség és a munkadíj is (más a rögzítési módja is, mint a dryvitnak).

Van viszont egy nagyon fontos dolog: sose spóroljunk a szigetelőanyag vastagságán! 15-20 évvel ezelőtt még sokan úgy gondolták, elég egy 5 centis polisztirol réteget felvinni a falra, az is fog valamit a kiszökkenő hőenergián. Valóban “fog valamit”, de nem eleget! A rezsiszámlánkon érezni fogjuk, hogy jobb lett volna +10-15 centi vastagságban felvinni a szigetelőt. És nagyon bosszantó azzal a tudattal kihívni újra a brigádot, hogy a korábbi munkafolyamat során ezt akár jól is megoldhattuk volna. Pláne, amikor kifizetjük újra a munkadíjat azért, amit már egyszer kifizettünk. Ha már egyszer úgyis fel kell állványozni az épületet és elvégezni a szigetelést, tartsuk magunkat az előírt szigetelőanyag vastagsághoz. Jóval kevesebbet kell majd költeni fűtésre, hűtésre, ráadásul komfortosabb lesz a ház.

A födémszigetelésnél kicsit más a helyzet: itt nem kell függőleges felületre helyezni, rögzíteni a szigetelőanyagot, hanem megközelítőleg vízszintesre, a szigetelőanyag választásánál a cél (a megfelelő hőszigetelő képességen túl), hogy jó legyen a páraáteresztő képessége a szigetelőanyagnak. Vagyis a födémnél sajnos nem lesz jó a polisztirol, mert elzárja a pára útját és pl. egy fafödémnél komoly károkat okozhat a nedvesség. Viszont nagyon jók erre a célra az ásványgyapotok, például az üveggyapot vagy a kőzetgyapot. A hagyományos táblás vagy felhengerelt kiszerelés mellett talán a legoptimálisabb a fújható szigetelés. A fújható gyapotok nagy előnye, hogy olyan helyeket is szigetelhetünk velük, amelyek nehezen elérhetők és egy hagyományos, táblás kiszereléssel csak nagy nehézségek árán tudnánk betömködni a réseket. A fújható szigetelésnek némileg magasabb lesz a költsége, mint a hagyományos formátumnak, főleg azért, mert itt nem tudjuk a munkadíjat megspórolni.


Hőszigetelés árak: mennyi a komplett munkadíj?

A hőszigetelés munkadíja sok tényezőtől függ. Csak megközelítő árakat tudunk írni, a konkrét díjazást kizárólag a helyszíni bejárás után tudjuk meghatározni. Ez igaz a födém-, tetőszigetelésre és a lábazat vagy a homlokzat szigetelésére is. Az aljzat szigetelésénél pedig azért komplex a kérdés, mert egy régebbi építésű háznál bontással jár a feltárás, nem lehet tudni előre, hogy mi van a padló alatt.

Ha hosszú távú befektetésként gondolunk a szigetelésre, a munkadíjon sem érdemes spórolni. A tetőszigetelést érdemes szakemberre bízni, főleg, ha még hiányzik a rétegrend kialakítása. A rosszul kialakított rétegrend hosszú távon nem csak a szigetelést, de a tetőt is tönkre vághatja. A homlokzati szigetelésnél hasonló gonddal kell eljárni. Meg kell vizsgálni az épület homlokzatának állapotát. Ahol omlik a festék, a vakolat, ott előzetesen el kell távolítani a fölösleges, megmozdult rétegeket, megnézni, hogy nincs-e vizesedés valahol. Fel kell mérni, hogy a nyílászárók körül, hogy oldjuk meg a szigetelést. A legnagyobb probléma abból származhat, ha hőhidak maradnak a szigetelés után. Ha a kivitelező többféle szigetelőanyaggal, vastagsággal dolgozik vagy nem ügyel a kritikusabb pontok gondos szigetelésére (például a szerkezeti elemek találkozása - födém és falazat találkozása, a nyílászárók környéke stb.) vagy egyszerűen vékonyabb szigetelőanyagot dob fel a házra, máris szabad és szinte láthatatlan utakat nyitunk a párának. Ez pedig azért baj, mert a pára előszeretettel csapódik le a lakás belső, hidegebb felületein, ahol falnedvesség, penészedés alakulhat ki.

A fújt szigetelés ára megközelítőleg 5-9000 Ft/m², a homlokzat/lábazat szigetelés munkadíja 8000-14000 Ft/m².
 

Hőszigetelés árak egy konkrét példán keresztül bemutatva

Lássunk egy homlokzati szigetelés árajánlatot tételesen felsorolva:
Állvány építése és bontása és rögzítése az összes oldalon

  • Nyílászárok takarása, tokok kiragasztása
  • (Opcionális) laza részek feltárása, leverése, kijavítása
  • Régi könyöklő-párkányok bontása
  • Régi vakolt felületek mélyalapozása tapadó-híddal
  • Indítósín szabása és felszerelése
  • 15 cm-es grafitos szigetelőlemezek szabása, felragasztása
  • Nyílászárók spalettáinak kialakítása a szükséges méretű XPS lemezekkel
  • Esetlegesen kiálló lapélek összedörzsölése
  • Tárcsás dübelek előfúrása, dübelezés
  • Dryvit-háló felhelyezése ragasztóágyba
  • Hálós élvédők felhelyezése a pozitív sarkokra
  • Könyöklő- párkányok fogadóinak kialakítása
  • könyöklő-párkányok beépítése anyag minőségtől függő eljárással
  • Másodlagos simító glettelés a saját ragasztó anyagával
  • Mélyalapozás színezett mélyalapozóval színezés előtt
  • Lábazati XPS zártcellás lemezek felhelyezése a fenti leírás szerint
  • Színezés 1,5 vagy 2 mm-es műgyantás vödrös színezővel oldalfalon, illetve lábazati szakaszon műgyantás díszvakolattal
  • Takarások visszabontása, takarítás, keletkezett hulladékok
  • sitt elszállítás lerakóhelyre, lerakóhelyi díjjal együtt.

Munkadíj:
1.) Hőszigetelés színezéssel a terv kiírás m²- re alapján váltakozó magasságok mellett ( 293 m²) 14,000.-/m² 293 m² = 4,102,000.-
2.) Állványzat szállítása – építése – bontás 1,750.-/m² 293 m² = 512,750.-
3.) Anyagbeszerzés és helyszínre szállítás a bruttó anyag költségek 7% - a = 198,527.-
4.) Konténeres sitt vegyes hulladék elszállítása esetén 9,500.-/m³ 8 m³ = 76,000.-
Munkadíj nettó: 4,889,277.-
Anyag költségek normál falak és fehér szín esetén: napi áron: Bruttó: 2,836,111.-
Nettó díj + bruttó anyag összesen: 7,725,388.-