A cellulóz szigetelés a hungarocellhez és az ásványgyapothoz képest kevésbé elterjed hőszigetelő rendszer, pedig vannak előnyei. Ki kell emelni a gyors telepítését és rendkívüli hatékonyságát az üreges, nehezen hozzáférhető, egyenetlen helyeken. A cellulóz szigetelés felhasználási lehetőségei messze nem szűkülnek csak ezen speciális helyzetekre, Észak-Amerikában az egyik legnépszerűbb hőszigetelési módszer. Bemutatjuk a cellulóz szigetelést.


Mi az a cellulóz szigetelés?

A cellulóz egy olyan polimer, amely a növények sejtjeinek a falát alkotja. Tehát egy természetben gyakran és sokfelé megtalálható anyag, használjuk ipari célokra is, például papírgyártásban, textiliparban és élelmiszeriparban. A cellulóz ugyan nem emészthető az ember számára, de egyáltalán nem káros a szervezetre, sőt, az emésztésben és az egészségmegőrzésben is van szerepe a rostanyagnak.
 

A cellulóz hőszigetelő anyagot újrahasznosított papírlapokból, újságokból állítják elő, darálással, különleges technológiával apró kis papírpelyheket készítenek belőle, bórsavat és magnéziumszulfátot adnak hozzá így válik tűzállóvá, ellenáll a penésznek és a rágcsálóknak


A cellulózra alacsony hőátadás jellemző, ezért szigetelésként is használható. Népszerűsége elsősorban Amerikában jelentős, de előnyös tulajdonságai miatt hazánkban is egyre többen alkalmazzák. A modern cellulóz szigetelőanyagok újrahasznosított papírból készülnek, amiket ásványi anyagokkal dúsítanak, ezzel teszik tűzállóvá és előzik meg a rágcsálók betelepedését.
 

A cellulóz szigetelés ömlesztett termék, nem táblásított. Telepítése csak fedett módon képzelhető el. Bizonyos helyzetekben kézzel is telepíthető, de jellemző a gépesítés, amivel hatékonyan és minden más hőszigeteléshez képest jóval gyorsabban lehet telepíteni.

 

Hol szokták alkalmazni a cellulóz szigetelést?

A cellulóz szigetelést jellemzően üreges területeken alkalmazzák, vízszintesen és függőlegesen terítve egyaránt. Mivel nem táblásított ezért vagy kézzel, de még gyakrabban géppel történik a szigetelőanyag résekbe juttatása. A gépi telepítés esetén befújják nagy nyomással a szigetelendő zónába az anyagot, ami maximálisan kitölti azt.
 

A cellulóz szigetelést elsősorban födémek, padlásterek, nehezen elérhető üreges területek, szabálytalan alakú szigetelendő zónák, gipszkarton válaszfalak esetén alkalmazzák. Könnyűszerkezetes épületek teljes hőszigetelő rendszere kiépíthető vele. Ugyanakkor nincs technológiai akadálya más jellegű használatának sem.

A cellulóz szigetelés alkalmazható régi, illetve új épületeknél, könnyűszerkezetes – és passzívházaknál is. Kiváló szigetelőanyag a vízszintes (födém, padlástér, belső álmennyezetek)hézagmentes kitöltésére, függőleges (könnyűszerkezetes házak, belső falszerkezetek, oszlopok, vízelvezető csövek szigetelése) hézagmentes töltésére, vagy 45 fokos dőlésszögű tetők hézagmentes töltésére


A cellulóz szigetelés alkalmazható utólagos homlokzati szigetelésként is. Ebben az esetben a homlokzat előkészítését követően egy vázszerkezetet ácsolnak a homlokzat elé, amit speciális lemezekkel fednek, majd a lemezek és a homlokzat közötti részbe fújják a cellulóz szigetelőanyagot.
 

Melyek a cellulóz szigetelés előnyei?

A cellulóz újrahasznosított anyagokból készül és jóval kevesebb energiát igényel, mint más szigetelőanyagok készítése. A szigetelés fejlesztésével épületünk energiafelhasználása is javul, így a cellulóz természetbarát terméknek tekinthető. A szigetelőanyag elméletben újrahasználható, de ennek vannak technológiai és gazdasági akadályai. A beépítés folyamán nem keletkezik hulladék.

A cellulóz szigetelés előnye, hogy megszakítás nélküli, egyenletes szigetelőréteget alkot. A rendelkezésére álló teret annak formájától függetlenül jól kitölti, így olyan helyeken is könnyen alkalmazható, ahol a táblás vagy tekercses szigetelőanyagok nem. Időtálló, nem roskad, nem süllyed. Páraáteresztő.

A cellulóz szigetelés nem éghető, nem penészedik vagy gombásodik. Ugyan nem vízálló, de hamar kiszárad (ellentétben mondjuk az üveggyapottal). A hőszigetelés mellett a cellulóznak hangszigetelő hatása is van.

A cellulóz szigetelés telepítése gyorsabb, mint bármely más alternatív szigetelési rendszeré. Kisebb felfordulást okoz a felújítás és hamarabb levonulnak a szakemberek a területről.

Milyen hátrányai vannak a cellulóz szigetelésnek?

A cellulóz nem vízálló, nedvesen elveszíti előnyös tulajdonságait. Bár aránylag gyorsan szárad, de a folyamatos nedvesség hatására akár rothadásnak is indulhat. A cellulóz szigetelés ugyan gyorsan telepíthető, de ahhoz komplex tudás és speciális eszközök szükségesek. A szigetelés utólagos javítása nehéz, sok múlik a kivitelezés minőségén.

Mi a cellulóz szigetelés rétegrendje?

A cellulóz szigetelés minden esetben egy üreget tölt ki. Éppen ezért ahol nem áll rendelkezésre eleve az üreg a szerkezeti elemek között, ott azt ki kell alakítani, hogy alkalmazható legyen a módszer. Tehát a szigetelésnek mindig kell, hogy legyen egy tartó vázszerkezete. Ez lehet egy már meglévő vázszerkezet, például gipszkarton válaszfalak tartóelemei, de lehet külön a szigetelés kedvéért épített szerkezet is, például homlokzati hőszigetelésnél.

Az üreg belsejét a cellulóz réteg tölti ki, amit jellemzően befújásos módszerrel juttatnak oda. A cellulóz szigetelés alatt általában szükség van egy pára- és légzáró rétegre, amely megakadályozza a pára és a nedvesség bejutását a szigetelésbe. Ez lehet például polietilén fólia.

Mindenképpen szükséges egy stabil, masszív befejező réteg. Ennek a rétegnek a szerepe kettős: a befújáskor meg kell tartania a szigetelőanyagot, nem púposodhat ki. Ugyanakkor előny, ha könnyen fúrható rá lyuk, amin keresztül a szigetelőanyag a mögötte található résbe juttatható. Másrészt a befejező réteg esztétikai fedést is nyújt a szigetelésnek. Beltéren jellemzően gipszkarton lehet a fedőréteg, míg homlokzati szigetelés esetén a heraklith lemez alkalmazása gyakori.

Mennyi a cellulóz szigetelés ára?

A cellulóz szigetelés esetében is az árat alapvetően határozza meg a szigetelőanyag vastagsága. Mint minden hőszigetelésnél, úgy itt is igaz: minél vastagabb a réteg, annál jobb eredmény érhető el. Az anyag sűrűsége is eltérő lehet. Ha zárt területre történik befújás, ott 45-55 kg/m³ sűrűség jellemző, míg födémre való telepítéskor csak 35-40 kg/m³ az általános.

Ferde tetősíkra, zárt befújásos módszerrel a telepítés alapanyag és munkaköltsége 5.000 – 10.000 forint, az anyag vastagságától függően. Függőleges falak belsejébe való befújás esetén az árak érdemben nem különböznek. Ha födémre vízszintes, nyitott befújás történik, ott az árak nagyságrendileg 20%-kal kedvezőbbek.

A cellulóz szigetelőanyag zsákos kiszerelésben kapható. A gyártótól függően egy zsák általában 10-15 kg. A szigetelőanyag ára nagyjából 450 – 500 forint/kg. A kézi bedolgozáshoz ajánlott pelyhek körülbelül 20%-kal drágábbak, mint a gép befújáshoz gyártott változat.

Általában igaz, hogy a cellulóz szigetelés alapanyaga olcsóbb, mint ugyanazon eredmény elérése valamilyen ásványgyapot szigetelőanyaggal és költségesebb, mint az EPS (hungarocell) használata. A telepítés költségeit tekintve hiába igényel speciális gépeket a cellulóz szigetelés, a munka gyorsasága miatt ez nem jelent többlet kiadást a többi módszerhez viszonyítva.

Cellulóz szigetelés házilag: érdemes belevágni?

A cellulóz szigetelést rendszerint speciális géppel fújják. Mivel a szigetelés végső minősége elsősorban a kivitelezéstől függ, ezért a gépi telepítéshez szükségünk van szakemberre. A cellulóz szigetelés géppel mindenfajta falra és helyzetben telepíthető.

A házilagos megoldások mindig magukban hordozzák azt a veszélyt, hogy a gyakorlat hiánya miatt kivitelezési hibákat követünk el. Ezért azt javasoljuk, hogy a házilagos szigetelés helyett válasszon megfelelő szakembert a kivitelezésre, hiszen rengeteg bosszantó hibát ki lehet így kerülni (nem megfelelő vastagság, rossz rétegrend, hiányos kitöltés, hőhidak, páralecsapódás, nedvesedés, penészedés)


A padlásfödémek és padlók esetében, ahol a kézi telepítés is elképzelhető, megpróbálkozhatunk a telepítéssel magunk. Ne feledjük azonban, hogy a nem elég precíz kivitelezés jelentősen ronthatja a végeredményt. A fent leírt rétegrendet ez esetben is be kell tartanunk. A zsákos szigetelőanyag egyszerűen a szigetelendő területre ömleszthető. Úgy számolhatunk, hogy egy négyzetméterre 40-45 kilogramm cellulóz szükséges. A cellulóz szigetelés nem lépésálló, így ha azzá szeretnénk tenni, akkor a zéró rétegnek teherordónak kell lennie.

Ha nincs megfelelő szakértelmünk és tapasztalatunk a feladathoz, vagy ha nincsenek megfelelő eszközein (beleértve a munkavédelmi felszerelést is), akkor érdemes inkább szakembert felkérnünk a munkára. A nyitott padlásfödémek szigetelése a cellulóz kézi telepítésével semmivel sem gyorsabb, mint ha mindezt ásványgyapottal tennénk. A cellulóz szigetelés legfontosabb előnyei, a gyorsaság és a helykitöltés a nem egyenletes üregekben akkor érvényesül a legjobban, ha gépi módszerrel szakember végzi a telepítést.