Egy építkezés során számtalanszor kell meghatároznunk a szükséges anyagmennyiségeket. Ezekhez jellemzően terület vagy térfogat számítást kell alkalmaznunk. Utóbbi eset az olyan anyagok esetében fontos, amiket jellemzően folyékonyan, egy területet kitöltésére használunk. Ezek közül a legfontosabb a beton, mivel nagy tömegben van rá szükség. A köbméter számítás kapcsán összeszedtük a leglényegesebb tudnivalókat a beton anyagigény meghatározásáról is.


Köbméter számítás: mikor, miért lehet rá szükség?

Kezdjük az alapfogalmakkal. Egy test térfogata, megmutatja, hogy mennyi helyet foglal el a térben, máshogy fogalmazva azt adja meg, hogy a test három dimenziója (szélesség, magasság, mélység) mekkora. A térfogatot köbtartalomnak vagy űrtartalomnak is nevezzük. Európában a térfogat mértékegységeként a litert és a köbmétert használjuk.


Amikor köbméter számításról beszélünk, akkor egy térbeli kiterjedéssel bíró dolog térfogatát számoljuk ki és az eredményt köbméterben adjuk meg. A kocka egy olyan test, aminek minden oldala egyenlő hosszúságú, oldallapjai négyzetek. Az egy méter élhosszúságú kocka térfogata 1 köbméter. A köbméter általánosan elfogadott rövidítése m3. 1 köbméter 1000 liternek felel meg.

A kocka térfogatát élei szorzatával kaptuk meg: 1 m × 1 m × 1 m = 1 m3. A testek térfogatát úgy közelítjük, hogy apró ismert oldalhosszú kockákra bontjuk. Építkezések alkalmával általában nem kockákkal találkozunk, hanem hasábokkal vagy téglatestekkel. Ezek is egyenes élő testek, de éleik nem azonos hosszúságúak. Térfogatuk az élek szorzataként számítható ki. Az alapterület magassággal való szorzata a szabálytalan alakú hasáboknál és hengereknél is működik. Például egy henger térfogata az alapját alkotó kör területének és a henger magasságának szorzata.

Építkezések esetén a köbméter számítás az anyagszükségletek meghatározásakor vagy az engedélyeztetési eljárásokban az épület méreteinek megadásakor lehet fontos.
 


Miért fontos a pontos beton köbméter számítás?

A beton az egyik legnagyobb mennyiségben felhasznált építkezési alapanyag. Ugyan bizonyos esetekben már szilár állapotban kerül felhasználásra (beton téglák, áthidaló elemek), de nagy tömegben folyékony, képlékeny anyagként, ami kitölti a rendelkezésre álló teret. A kiásott, zsaluzott területek térfogatát kell meghatároznunk ahhoz, hogy tudjuk, mennyi köbméter betonra lesz szükségünk.
 

Nem csak azért számolunk köbméterben, mert egy háromdimenziós teret kell kitöltenie az anyagnak, hanem azért is, mert ez a legpontosabb. Számolhatnánk a beton tömegével is, de az anyag súlya összetételétől függ, ami nem minden beton esetében azonos. Az építkezéseken a még meg nem szilárdult, friss beton mennyiségével számolunk. Megjegyzendő azonban, hogy az építkezések során névleges betonigényt tudunk csak matematikai módszerekkel számolni, mert a tényleges ettől kis mértékben mindig eltér – később írunk arról miért. A szükséges beton mennyiségének kiszámítása kézenfekvő okok miatt fontos. Ha túl kevés a beton, akkor utólagosan kell még vásárolnunk, rosszabb esetben a tervezettnél kevesebb anyag kerül beépítésre, ami rontja az épület stabilitását. Ha túl sok betonunk keletkezik, akkor azon felül, hogy felesleges költségekbe vertük magunkat, nem fogjuk tudni hova tenni a felesleges anyagot.
 

A beton mennyiségét minden esetben köbméterben határozzák meg az építés során. Mivel egyre gyakrabban készbetont használunk az építkezéseken, amit gyakran betonpumpás mixerkocsik szállítanak az építés helyszínére. Nem mindegy, hogy mennyit rendelünk a betonból, mert a pontos anyagigény kiszámítása anyagi szempontból nagyon fontos





 

Mik a beton köbméter számítás fontos faktorai?

Az első, amit tisztáznunk kell, hogy pontosan mit szeretnénk betonozni. Ez ugyanis nem csak a beton anyagösszetételét határozza meg, hanem a köbméter számítás menetét is. A legfontosabb szempontok mellett kitérünk arra is, hogyan minimalizálható a fent már említett névleges betonigény és a ténylegesen felhasznált mennyiség közötti különbség.


A betonozás formája

Az esetek többségében betonozáskor betonlemez készítésére gondolunk. Ekkor a betonozott terület a felszínnel párhuzamos és telített. A sávalapnál a betonozás nem telített formát jelent. Ezek ellentéte a betonfal, ahol a felszínre merőlegesen hozunk létre egy falat. Az oszlop egy jellemzően tartó funkcióval rendelkező, nem térelválasztó elem. A speciálisabb elemek közé tartozik a lépcső, aminek talán a legnehezebb kiszámolni a betonigényét.


Az épület mérete

Az épület méretén itt az alapterületre gondolunk, illetve annak a felületnek a területére, ahol betonozást szeretnénk végezni.


A beton vastagsága

Ez a hagyományos térfogat számításnál a magasságnak megfelelő tényező. Figyelnünk kell azonban arra, hogy a beton vastagsága nem feltétlenül azonos mindenhol. Az eltérés lehet véletlen hiba vagy szándékos: például egy lépcső.



 

A beton minősége

A beton minősége befolyásolja annak legfontosabb fizikai tulajdonságait, ami hatással van az anyagveszteségre és a tömörödésre is.


Anyagveszteség

A betonkészítés során számolnunk kell némi veszteséggel is, ez a kivitelezés precízségén is múlik, de elkerülhetetlenül létezik. Ez az az anyag, ami az eszközökre tapadva végzi vagy ami bármilyen okból nem kerül a rendeltetési helyére. Az anyagveszteség jellemzően 2-10% között mozog.


Tömörödés

A beton megszilárdulása közben tömörödik, azaz térfogatot veszít. Korábban említettük, hogy a beton névleges térfogatát a szilárdulás előtti mennyiségre számoljuk ki. Ebből következik, hogy az anyagveszteségen felül a tömörödés következtében is kell némi veszteséggel számolnunk.


Adalékanyagok és betonvasak

A betonlemezek esetében szükséges lehet kiegészítő adalékanyagokra is. Ilyen például a kipárolgásgátló vagy a kérgesítő anyag, ami a beton kopásállóságát növeli meg. A betonba, különösen a falak és oszlopok esetén, gyakran betonvasakat helyezünk. Ezek a vasak jelentősen növelik a beton teherbírását, mennyiségüket a tervezéskor határozzák meg. Köbméter számítás szempontjából ezek nem kimondottan jelentősek, de kis mértékben csökkenthetik a szükséges beton mennyiségét.

 

Az alaptestek kiásásakor minden esetben lesz térfogateltérés a tervekhez képest. Ezért a földmunka elvégzése után szükséges az ellenőrző mérés, hogy pontos legyen a köbméter számításunk



Kivitelezési eltérések

Egy alap készítésekor szinte lehetetlen teljesen precíz földmunkát végezni. Könnyen elképzelhető, hogy valahol picit mélyebbre fogott a markoló, vagy az egyik oldalfal nem olyan egyenes, mint ahogyan az a tervezőasztalon kinézett. Összességében ezek az eltérések egy nagyobb épületnél jelentősebbek, mint az általános anyagveszteség mértéke. Érdemes több mérést végezni a köbméter számítás előtt és nem csak egy-egy adatra támaszkodni. A munka elkezdését követően szintén jó ötlet ellenőrizni a korábbi számításokat, mert ha szükséges, akkor leállás nélkül még időben pótolható az esetleges hiány.


Mik a beton köbméter számítás módjai?

Minél több ember számolja ki ugyanazt az anyagigényt, annál jobb. Teljesen pontosan valószínűleg senki nem fog számolni, de ha nagyságrendi eltérések mutatkoznak, akkor nem árt kicsit megállni és elgondolkodni hol lehet a hiba. A beszélgetés sokkal kellemetlenebb, ha leáll emiatt az építkezés, vagy kiderül, hogy irgalmatlanul sokat vásároltunk valamiből feleslegesen, mert valahol elcsúszott egy mértékegység a számításkor. Egy számítás, nem számítás...


Kalkulátorok

Az interneten több kalkulátor is elérhető, ami többé-kevésbé megbízhatóan működik. A kalkulátorok jellemzően nem számolnak minden fent már említett faktorral, csak a matematikát hívják segítségül a névleges betonigény meghatározásához. Betonmennyiség kalkulátor applikációként is elérhető, amit letölthetünk telefonunkra. Végül: ne legyünk restek papíron magunk számolni, néha az a legegyszerűbb az adatok ellenőrzésére.


Szakértői segítség

Ha nem csak a matematikát, hanem a tapasztalatot is szeretnénk felhasználni, kérjünk segítséget egy szakértőtől. A szakértők minden fenti faktorral számolnak, de ők sem tévedhetetlenek, ha az eredményük jelentősen különbözik saját számításunktól, kérdezzünk rá ennek hátterére.