Az épületek homlokzatain az elmúlt években megjelenő, évről-évre egyre nagyobb számban jelentkező algásodás okainak hátterében elsősorban térségünk klimatikus viszonyainak változásai húzódnak, mivel a környezeti feltételek kedvezően hatottak a különböző alga fajták elszaporodására. 

Tisztázzuk, hogy miről beszélünk! 

Az alga olyan élőlény, aminek legfontosabb éltetője a víz.  Az algák ott képesek megtelepedni, ahol a szükséges víz tartósan rendelkezésre áll. Ha már egyszer megtelepedtek és nem védekezünk ellenük algaölő szerekkel, akkor hosszú ideig, akár hónapokig életképesek, újra fertőződhetnek. Az algák egyszerű növények, és mint ilyenek eltérően a gombáktól- felépítő szervezetek, találkozhatunk velük homlokzatokon, tetőkön, falburkolatokon, kerítéseken, azok anyagától függetlenül, így a homlokzati hőszigeteléssel ellátott épületek falain is.

Az algásodási jelenségnek elsősorban nem gyártási és kivitelezési okai vannak, mivel az algás fertőzések a kedvezőtlen környezeti hatások következtében, utólag alakulnak ki a felületen, függetlenül attól, hogy a homlokzat felületi kialakítása mely gyártó, mely termékével történt. A tervezési és kivitelezési folyamatok során már tudjuk csökkenteni az algásodás kialakulásának kockázatát azzal, hogy igyekszünk elkerülni, illetve csökkenteni a csapadékvíz homlokzati felületre jutását. Például a nagy eresztúlnyúlások alkalmazásával, a szakszerű csapadékvíz elvezetéssel, a szakmailag korrekt ereszrendszerekkel, párkányokkal és vízvető profilokkal. 
Ezekkel együtt is kijelenthető, hogy az épületek külső felületein (lábazatok, homlokzatok, tetőfedések) megjelenő algásodás általában nem műszaki hiba, hanem biológiai szennyeződés. 

Mitől lesz algás a homlokzat?

Az algásodás veszélye a hőszigetelt homlokzatokon fokozottan jelentkezik, mert az épületek hőszigetelésével olyan hőtechnikai és termodinamikai tulajdonságok alakulnak ki a külső falfelületen, ami az algásodásnak szintén kedvez. 
A hőszigetelt épületek külső vakolt felülete a fűtési időszakban mindenképpen hidegebb, mint a szigeteletleneké, hiszen a falazatnál nagyobb hővezetési ellenállású hőszigetelő réteg a vakolat külső felületi hőmérsékletét csökkenti a hőszigeteltetlen állapothoz képest. A homlokzati hőszigetelő rendszerek réteges szerkezetük következtében kis fajlagos tömegű (5-25 kg/m2) kéreggel vannak ellátva, ezért gyorsan, esetenként naponta többször is markáns hőmérsékletváltozással reagálnak a légköri változásokra. 
Ez a kis tömegű felületi bevonat nagyhatékonyságú hőszigetelő réteggel van elválasztva az épület átmelegedni képes térelhatároló falától, így a kéreg gyakran és gyorsan hűl a harmatponti hőmérséklet alá.  A harmatpont alatt a levegő páratartalma kicsapódik a hűvös felületen és nem kell, hogy essen az eső, az akár víztaszító anyaggal ellátott érdes felületű vékonyvakolat szemcséi között is megül a vízcsepp. 


A kis eresztúlnyúlások miatt pedig a csapó eső képes gyakran és tartósan nedvesen tartan a házak homlokzatait. Tehát a felület kedvezőtlen időjárási körülmények mellett tartósan nedves, vizes lehet akkor is, ha egyéként a kivitelezés szakszerűen történt. Amennyiben a tervezéskor és a kivitelezéskor nem veszik figyelembe az algásodás kialakulásának veszélyét, úgy az épület homlokzatán néhány even belül nagy eséllyel jelentkezik ez a probléma. 

Az épületek homlokzatainak algásodásával kapcsolatban különböző nézetek és megközelítések vannak. Mindenki másra mutogat; a ház tulajdonosa, a tervező, a kivitelező, a természet, mármint a klímaváltozás és a környezeti viszonyok. Mindez azonban legkevésbé sem érdekli az algát, ugyanis megtelepszik mindenütt, ahol a számára kedvező feltételek alakulnak ki. 

 Az algásodást befolyásoló környezeti tényezők 

  • A kedvezőtlen környezeti viszonyok (klíma, domborzat, vízrajz) ködös völgyek, vizenyős,   vízparti  területek.
  • Csapadékviszonyok.
  • Szélviszonyok: pozitív eredménye, hogy az intenzív szélhatás a felület száradását gyorsítja, negatív viszont az, hogy az ún. csapóeső kialakulását segítve akár eresszel, előtetővel védett homlokzatok is kapnak nedvességet.
  • Hőmérsékleti viszonyok: a magasabb éves hőmérséklet átlagban több napos időt jelent.
  • Tájolási viszonyok: jó benapozottság = gyors száradás. Általános tény, hogy egy adott épület 
  • legkedvezőtlenebb tájolású északi vagy azzal szomszédos két homlokzatán kezdődik algásodási jelenség.
  • Más épületrészekről átterjedő szennyeződés (cseréptető, lábazat, járda, szomszédos épület homlokzata).
  • Fedettség (pl. szomszédos épületek takarása).
  • Növénytakaró: helyi szintű, telken belüli pl. fal melletti növényzet.
  • Növénytakaró: nagytérségi adottságok, pl. összefüggő erdős terület a ház mögött.

Hogyan védekezhetünk az algával szemben?

Védekezni az algásodás ellen – a megfelelően kiválasztott homlokzati bevonat mellett -, elsősorban és leghatékonyabban a megelőzéssel lehet úgy, hogy a feljebb felsorolt rizikófaktorokból lehetőség szerint minél többet kiszűrünk. 

A környezeti hatásokra azonban csak kis mértékben van befolyásunk, ezért a már kialakult algásodást kell időszakosan megszüntetnünk, és lehetőségeink szerint késleltetnünk az algák újabb megtelepedését.
Léteznek extra mennyiségű biocidot tartalmazó, algásodásnak jobban ellenálló bevonati anyagok, bár ezek is csak valamivel hosszabb ideig állnak ellen az algásodási jelenségnek, mint a technológiai mennyiségű biocidot tartalmazó anyagok, így nem jelentenek végleges megoldást. 
Amennyiben a felületen már kialakult az algásodás, úgy azt tisztítással lehet kezelni.


A tisztítás történhet algaölő vegyszerrel és magas nyomású mosóval, vagy más mechanikai tisztítással (pl. kefével) úgy, hogy az alapfelület ne sérüljön. Erős szennyeződés esetén a  homlokzat száradását követően egy ismételt átmosással az algaölő fertőtlenítőszert hagyni kell a felületbe száradni. Ez elpusztítja az algát, de ez is csak rövid távú esztétikai, tüneti kezelés. 
A hosszabb, de időben behatárolható aktív védelem eléréséhez algaölő szert tartalmazó fallemosóval tisztítsuk meg a homlokzatot. Lemosás után a megszáradt felületet algásodás, és gombásodás kialakulását késleltető biocid hatóanyaggal ellátott,  vízlepergető hatású  impregnálóval kezelhetjük. Amennyiben a mosás uán foltos marad a felület, úgy célszerű szilikonbázisú homlokzatfestékkel  átfesteni a falat.

Tudni kell azonban, hogy a kifejezetten algavédemmel ellátott anyagok sem biztosítanak örök megoldást. A védelem időtartama a fent felsorolt környezeti igénybevétel mértékétől, a védelmet biztosító biocid hatóanyag kimerülésétől, és a rendszeresen elvégzett karbantartások sikerétől függ.