A fehér fal higiénikus, tiszta és könnyen javítható felület, ezért gyakran festjük falainkat, tereinket fehérre. Sokszor azonban ennél többre, szebbre vágyunk. Nincs szépség színek nélkül, és a színek minden nyelven beszélnek. Ugye, a legtöbben egyetértünk ezekkel az állításokkal? Mindenkinek van kedvenc falszíne, a tervezők pedig ideális színeket javasolnak a nappali- és hálószobába, és megfelelő színeket a homlokzatra... Elgondolkodott-e valaha is azon, mitől különleges egy szín? Mi az, ami a színt adja, és miért pont azt az árnyalatot? 


A válasz; színezőanyagok a festékekben. A MAXIMA festékcsaládokok segítségével nem csak tiszta és hófehér falakat alkothatunk, hanem a kiváló színezőanyagok segítségével káprázatosan színes felületeket is. A MAXIMIX színskálát a pigmentek hívják életre.


Mi az a színezőanyag, mik a pigmentek?


Színezőanyagnak, vagy pigmentnek nevezzük az oldószerekben vagy kötőanyagban gyakorlatilag oldhatatlan fehér, fekete vagy színes színezőanyagokat. Sok szervetlen pigmentet töltőanyagként is használhatnak. Legegyszerűbben fogalmazva, a színezőanyagok kicsi, szilárd és oldhatatlan részecskék, amelyek elsődleges szerepe, hogy egy bizonyos tónust adjanak a bevonatnak. Ezek elnyelik vagy visszaverik (tükrözik) a fényt, és így színezik az anyagot. A falfestéshez használt színezők lehetnek fehérek, feketék, valamint bármilyen más színűek.  Amellett, hogy színeket és árnyalatokat adnak, a színezők sokszor védelmet biztosítanak az UV-sugarak és más légköri hatások ellen, ezzel megadják a bevonat stabilitását, és meghosszabbítják annak élettartamát. A legtöbb pigmentet manapság vegyi szintézis útján állítják elő, bár ezek közül nagyon sok a természetes pigmentek másolata. Vannak szerves és szervetlen pigmentek. Festékgyártás alatt a pigmenteket finoman bedörzsölik a kötőanyagoldatba. A festékben egy pigment részecske átmérője kb. 1 µm (1 mikrométer = a mm ezredrésze).


Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a pigmentek?


A legfontosabb jellemzők: szín, színezőerő, fedőképesség, fényállóság, és bizonyos esetekben a pigmentnek hőellenállónak is kell lenni (pl.:radiátor festék). A pigmentek színt adnak a festéknek. Emellett a pigmentek testet is biztosítanak a bevonatoknak, valamint befolyásolják a terülési jellemzőket, a festékfilm tartósságát. 


A színezőerő a pigmentnek az a képessége, hogy befolyásolni tudja annak a kötőanyagnak (vagy festéknek) a színét, amelybe bedörzsölik. Minél kevesebb pigmentre van szükség a kívánt színmélység eléréséhez, annál nagyobb a pigment színezőereje.


A pigment fedőképessége azt jelenti, hogy mennyire tudja elfedni a felület kontrasztjait. Ez természetesen nemcsak a pigment fedőképességétől függ, hanem a festékben lévő koncentrációjától is.  A pigment fényállósága azt a képességet jelenti, hogy megtartja színét a külső behatásokkal szemben. Minden napsugárzásnak kitett festék veszít a színéből (megfakul). Minél hosszabb idő alatt fakul meg a pigment, annál jobb a fényállósága.


Milyen csoportokba sorolhatjuk a pigmenteket?


Szervetlen pigmentek: 
A szervetlen színezőanyagok a fémek vegyületein alapszanak. Szemcseméretük sokkal nagyobb, ami nagy fedőképességet biztosít. A színezőanyagok részecskeméretei, valamint vegyi összetételük és a gyártási folyamat miatt rendkívül ellenállóak az UV sugárzásnak, akárcsak az alkáli közegnek. Emiatt a MAXIMIX színskálán minden árnyalat, amely „F“-fel van jelölve, szervetlen színezőanyag segítségével készül, így kiváló választás kültéri festéshez és vakoláshoz. 


Az első, mesterséges (szintetikus) színezőanyag az Egyiptomi kék, amit kvarckristály, rézvegyület és kalcium-karbonát 1000 °C-on történő, többórás hevítésével állították elő.


Szerves pigmentek:
A szerves színezőanyagok a szénatomok vegyületein alapszanak. Jellemzőjük a kis szemcseméret, amely lehetővé teszi az intenzívebb és tisztább árnyalatokat. Szerves összetételük miatt általában kevésbé állnak ellen az UV-sugárzásnak, a lúgos, illetve bázikus környezetnek, mint pl. a cement, amely gyakran használt anyag az építőiparban. A szerves színezőanyagokat emiatt legtöbbször a beltéri festékek színezéséhez használják. 


Hogyan és mire használjuk a pigmenteket?


Mivel a pigmentek felhasználása rendkívül sokrétű (pl. fal, ásványi felület, fa, tapéta, gumi, fém, műanyag színezése), a velük szemben támasztott követelmények is különbözőek. 
Olyan pigment nincs, amely a felhasználó iparágak összes igényét egyidejűleg kielégítené, ezért mindig az adott felhasználási cél igényeihez mérten kell a legmegfelelőbbet kiválasztani. Az egyes pigmentek felhasználási területeit fizikai, kémiai és alkalmazás­technikai sajátosságaik határozzák meg.


Az építőiparban használt festékek színezésére szolgáló pigmentek, színezékek vagy színezőanyagok, függetlenül attól, hogy milyen név alatt találjuk meg az üzletekben, ténylegesen finomra őrölt szemcsék, amellyel elérhetünk egy bizonyos színt és árnyalatot. A festékek pedig egyénileg kézzel, vagy a festéküzletben géppel, meghatározott mennyiségű pigment hozzáadásával színezhetők.


Milyen a jó minőségű színezőanyag a falfestékekben?


A megfelelő minőségű színezőanyag nem léphet reakcióba a bevonat más összetevőivel. A kiváló minőségű színezőanyag ezen kívül még magas színezőerővel és fedőképességgel is rendelkezik. Minél magasabb a takarási képesség, annál kevesebb pigment szükséges a bevonatba, így annak használata gazdaságossá válik. A színezőanyag fontos jellemzője a fényérzékenység, az UV-állóság is, ami függ a részecskék méretétől, vegyi összetételétől, és a sűrűségétől.


A színezőanyagok kiválasztásával és azok mennyiségével nagyban befolyásolhatjuk a bevonatok alaptulajdonságait. A felületre való feldolgozhatóság, felhordhatóság, a szín, száradás, viszkozitás tekintetében ugyanúgy, mint a felhordást követően, a szín, a fedőképesség, árnyalat, valamint a tartósság és a különböző környezeti hatásokkal szembeni ellenállóképesség vonatkozásában.


A falak festése talán az építési beruházások legkevésbé költséges, mégis az egyik leghatásosabb eleme. Legyen szó családi házról vagy társasházról, középületről, irodaépületről vagy ipari célú épületről, a jól megtervezett színvilág és a harmonikus színkialakítás komoly hozzáadott értéket jelent, és jelentősen javíthatja az épület használóinak általános közérzetét.